Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

III. Kiállítások - Veres Gábor: „Az egri vár története" - Dobó István Múzeum (Eger)

szükséges adatokat, festő-grafikus művész alkotta meg a jelrendszert és a Cartographia kiadó igényes kivitelezésében nyerték el végleges formájukat. A teremben az egri püspökség központját ellátó szolgálónépek településéről előkerült leletek láthatók: edények, ékszerek, kézműves termékek. Itt kapott helyet a korai egyház egyik megmaradt oszlopa, oszlopfője. A Szent István korabeli rotunda régészeti feltárások alapján készült méretarányos makettje is itt látható. A második terembe lépve halk gregoriánzenét hallhatunk. Itt a 11. századtól a 14. századig követhetik a látogatók a vár történetét. Jobb oldalon nagy méretű vitrinben a korszak vári ásatásokból előkerült anyaga látható. Az installációs rendszernek ebben a teremben már több típusa is megfigyelhető. A korszerű vitrinek a költségek közel harmadába kerültek, ezek nélkül azonban nehezen képzelhető el egy modern kiállítás. A tárgyakat úgy védi az installáció, hogy láthatóságukat nem zavarja, sőt kiemeli azokat. Ez az összhang úgy volt megteremthető, hogy a vármúzeum kiállításrendezői a tárgyakhoz tervezték a vitrineket, nem előre gyártott típusokba kellett ezeket beilleszteni. A teremben láthatók még - többek között - a vár stratégiai kiépítésének kezdeteit reprezentáló iratmásolatok, várépítési párhuzampéldák, a városiasodás folyamatát bemutató tárgyak és az egykor a várszékesegyházban állott Szent Katalint ábrázoló szobortorzó. A harmadik terem a vár történetének leggazdagabb korszakát, a reneszánsz püspöki udvartartást mutatja be. Itt található a palotát építtető Beckensloer János portréja és Bakócz Tamásé, aki egri püspökként saját költségén fejeztette be a várban épülő késő gótikus székesegyház kápolnakoszorús bővítését. A terem egykori hangulatát idézik a flandriai falikárpitok, a mennyezetre erősített indítóbordák és zárókövek. Akár a fali kárpitokra, akár a páncélokra, ötvösmunkákra, zárókövekre, falioltárra, kerámiákra nézünk, gyönyörűen megújult tárgyakat láthatunk és ez jellemzi a kiállítás egészét. A kétéves előkészítés nem csupán az anyagi források előteremtése, hanem a tárgyak restaurálása miatt is fontos volt. A munka oroszlánrészét a vármúzeum restaurátorai végezték, de több darab (kárpitok, páncélok, viseletek, festmények, szobrok) restaurálását más intézményekben dolgozó elismert szakemberekre bíztuk. A negyedik terem az ostromterem, a falak vörös színével is utalunk az 1552-es eseményekre. Megjegyezendő, hogy minden teremnek más az alapszíne, ezt részben a történelmi forrásokra, részben a megjelenített témához igazodva választottuk ki. A korábbi elektromos hálózat tűzveszélyes volt, így - a festés mellett - a világítást, a fűtést, a riasztást is újra kellett építtetni azok vezérlésével együtt, de ezen túl - többek között - a járófelületek, tartókonzolok, ajtónyílások, fejújítására, áthelyezésére is sor került. Az ostromteremben épült fel a leglátványosabb installáció. A tárgyak többsége a terem közepén álló, kereszt alaprajzú vitrinben kapott helyet. Bal oldalon - Dobó István márványcímere alatt - a vár 1552-es és azt megelőző 15-16. századi építési periódusát bemutató makettek láthatók. A szemben lévő oldalon egy tüzérségi lőállás enteriőrjében az ágyút viseletrekonstrukcióba öltöztetett tüzérek „sütik el". A fény- és hangeffektust valójában távirányító segítségével működteti a teremőr. A lőállás gyilokjárójára is felsétálhatunk, ahonnan a vár alatt „elterülő" török tábort szemlélhetjük meg fali ábrázolás segítségével. Az ötödik terem az első (1552) és a második (1596) ostrom közötti időszakot mutatja be. A várat ekkor építették újjá Baldigara Ottavio olasz mérnök tervei alapján. A falakon korabeli várábrázolások és az itt katonáskodott Balassi Bálint portréja látható. A második ostrom idején a várvédők többsége külföldi zsoldos volt. Viseletüket egykorú feljegyzések alapján rekonstruáltattuk. Makett szemlélteti a vár 16. század végi állapotát is. Az 1596. évi második ostrom azonban a törökök sikerét hozta, akik ezt követően 91 évig uralták a várat és a várost. Ezt a korszakot mutatja be a hatodik terem. A hetedik terem a felszabadító háborúk korától egészen a Rákóczi-szabadságharcig vezeti a történelemben a látogatót. A törökök kivonultak Egerből, majd 1702-ben Lipót