Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Fűrészné Molnár Anikó: A Múzeumi Történeti Szakfelügyelet 2001. évi tevékenysége

Kapronczay Károly:a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot kereste fel Budapesten. Kedves Gyula: az észak-magyarországi régióból a Heves megyei múzeumigazgatóságon, Egerben végezte el a szakvizsgálatot. Tomsics Emőke: a vállalt közép-dunántúli régióból Veszprém és Fejér megyékben járt. A Szent István Király Múzeumban Székesfehérvárott és a Laczkó Dezső Múzeumban Veszprémben végzett szakvizsgálatot. A szakcsoport tagjai év közben folyamatosan tartották egymással a kapcsolatot. Negyedévenként találkoztak a Hadtörténeti Múzeumban, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és megbeszéljék a legsürgősebb feladatokat. A történész-muzeológus szakcsoport feladata a vállalt régiók hatáskörükbe tartozó múzeumainak NKÖM rendelet alapján történő vizsgálata. A vizsgálatok típusa szakvizsgálat volt, amely a szakág adott intézményen belüli szakmai követelményeinek teljesítésére terjedt ki. A szakvizsgálatok fontosságát az is alátámasztotta, hogy közel 10 éves szünet után a szakcsoport tagjainak elsődlegesen újjá kellett - és még kell továbbra is - építenie a kapcsolatokat a múzeumokkal. így az első évben a legfontosabb feladat a kapcsolatok kiépítése volt az adott múzeumokkal, illetve a fenntartó önkormányzattal, valamint a történeti muzeológia helyzetének megismerése az adott intézményben (így a gyűjtemények nagysága, arculata, helyzete, feldolgozottsága, raktári körülmények, a történeti kiállítások szakmai színvonala, a muzeológusok száma, tudományos és közművelődési tevékenységük stb.). Az első, bemutatkozó látogatások alkalmával megismerkedtünk a fenntartó önkormányzat képviselőjével is, hogy a kapcsolat ez irányban is kialakuljon és folyamatos legyen. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a felmerülő gondokat elsődlegesen olt helyben próbáljuk meg orvosolni. Jeleztük a fenntartó felé azt is, hogy a szakvizsgálatok teljes körű befejezése után személyesen, a minisztérium képviselőjének jelenlétében beszéljük meg a szerintünk helyben megoldható, javítható problémákat, gondokat, vizsgáljuk meg az együttműködési lehetőségeket. A szakvizsgálatokat a megyei múzeumoknál kezdtük és úgy haladunk majd a kisebb múzeumok felé. A megyei múzeumok vezetőivel elsőként átnéztük, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálandó múzeumok listája helyes-e, aktuális-e. A listát a műszaki technikatörténeti szakfelügyelettel is összevetettük, a néprajzi szakfelügyelettel pedig még egyeztetnünk kell (az átfedések elkerülése érdekében). A megyei és a városi fenntartású múzeumok helyzetének összehasonlításához Fürészné Molnár Anikó már felkeresett egy városi fenntartású múzeumot. Az első esztendőben minden megyei múzeumigazgatósághoz nem jutottunk el. Ezt a munkát a második évben mielőbb be kell fejeznünk, hogy a kisebb, helyi önkormányzatok kezelésében lévő múzeumok felkeresésére is maradjon idő. Azoknál a megyei szervezeteknél pedig, ahol a vizsgálatokat befejeztük - a már említett személyes látogatás előtt, még - tapasztalatainkat egyeztetni kívánjuk a többi szakfelügyelet területi képviselőivel is (elsődlegesen a műtárgyvédelmi és közművelődési szakfelügyelettel). II. A vizsgált múzeumoknál tapasztalt közös gondok, problémák és a leginkább eredményesnek talált munkaterületek 1. Altalános, a múzeumok egészére vonatkozó megállapítások: A múzeumok helyzetét leginkább meghatározó tényező valamennyi területen a pénztelenség. Az évi költségvetés nagy hányadát képezi a saját bevétel. A legtöbb múzeum kihasználja a pályázati lehetőségeket és ügyesen szervezi a szponzori támogatásokat, ezek azonban esetlegesek és nem tervezhetőek. A helyzetet nehezíti, hogy sok esetben a pályázatokhoz a