Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Bartha Éva: II. Országos Történész Muzeológus Konferencia (2001. június 18-19. Tokaj)

Gyulai Éva már előadása címében is kérdésként vetette föl, tudomány vagy módszer-e a történeti muzeológia. Bár a muzeológiai mint gyakorlatot több helyen is tanítják, de elhelyezése a tudományok között, ill. történeti, filozófiai kutatása még fiatal tudomány. Jó lenne, ha a muzeológiát elméletileg is a kutatás tárgyává tennék, tudománytörténeti próbáknak, kutatásoknak is alávetnék. Ebben a tudományfilozófia legújabb eredményei is segítenének. Az előadásokat követően a házigazda szervezők - meglepetésként - hajókirándulásra invitáltak bennünket. A Tisza és a Bodrog találkozása, a bodrogi táj érintetlen szépsége, a folyó nyugalma az amúgy „emelkedett" hangulatú társaságot is elcsendesítette. A város polgármestere, Mayer János a vacsora előtt köszöntötte a vendéglátók nevében a konferencia résztvevőit. Büszkén és szeretettel mutatta be a nagy történelmi múlttal rendelkező hegyaljai várost, amely az utóbbi években kezdett újra életre kelni. Megújultak műemlék házai, a főutcáján felállított millenniumi emlékmű is emlékeztet az ezredévi gazdag múltra. Újra élednek a tokaji bor készítésének ősi hagyományai s talán régi hírneve is. (Minderről a hazaindulás előtti órákban magunk is meggyőződhettünk.) Hogy a Tokaji Múzeumot valamennyien megnézhessük, szokatlan időben, az éjszakai órákban látogattunk el a gyűjteménybe, amelyet szó szerint a pincétől a padlásig bejártunk. A pincében kaptak ugyanis helyet a tokaj-hegyalj

ai szőlészet-borászat tárgyi emlékei, jellegzetes borai. A valamikori gazdag borkereskedő házának földszintjén és emeleli szobáiban tekinthető meg a gazdag ásványgyüjtemény, a sok görögkeleti kegytárgyat is bemutató egyházművészeti kiállítás, a görög kereskedőház enteriőr és a hegyaljai zsidók emlékei. A padlástér nagyszerű kialakításával kerültek a felső szintre a tiszai és bodrogi hajózás, halászat eszközei s a hajómodellek. Sokan „irigyeltük" a szépen felújított műemlék házat, a nagyszerűen kialakított bemutató teret. A második napon a MAMUTT 2001. évi alakuló ülését követő első közgyűlésére került sor. Pintér János elnök az alakulást inspiráló tényezők között elsősorban azt említette, hogy legyen a történészeknek fóruma, másrészt híradás egymás munkájáról, az új- és legújabb kori kutatómunka eredményeiről. A múzeumokban dolgozó történészek összefogására is lehetőséget kínál a konferenciák szervezése, a külföldi szakmai tanácskozásokon való részvétel támogatása, ha annak témája igazodik a résztvevő kutatási területéhez. Ez segítené a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztését is. A muzeológusok összefogásán túl publikációs lehetőséget is teremtene egy 120-130 oldallal, évente kétszer megjelenő folyóirat, amelyben tanulmányokat, rövid közleményeket, kritikákat, adattárat lehetne közzétenni, bevonva a határon túli történészeket is. Fontos lenne - akár önálló kötetben is - egy történeti bibliográfia megjelentetése. Gazdagítaná a szakmai munkát egymás múzeumainak meglátogatása, gyűjteményeik, raktáraik anyagának megismerése, így pl. a Nemzeti Múzeum rekonstrukciójával kialakított új raktárainak megtekintése. Átérezve a Társulat működésének fontosságát, a küldöttek a tevékenység kiszélesítésére, a tagság számának bővítésére, a gazdálkodásra vonatkozóan tettek hasznos javaslatokat. A konferencia folytatásaként újabb, hasznos vitát váltottak ki a helytörténeti monográfiák szakmai színvonaláról elhangzott gondolatok. Rémiás Tibor az utóbbi tíz év Borsod megyei számvetése alapján tette föl a kérdést: hogy illeszthető be a monográfiák minősége a múzeumi kutatásokba. Az utóbbi időben - különösen a millennium idején - igen sok monográfia jelent meg lektorálás nélkül, szakmailag kifogásolhatóan. Más vonatkozásban viszont hasznos a megjelenésük, hiszen a helytörténet nemzeti alaptantervben előírt oktatásában pedagógiai igényt szolgálnak ki sok helyi forrás közzétételével. A szakmai vizsgálódás megkerülhetetlen az óriási mennyiség miatt más helytörténeti kiadványok vonatkozásában is, hiszen csak Borsod megyében több mint 350 kiadvány, mintegy 5000 tanulmány jelent meg a kb. 80 falumonográfia mellett.