Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

III. Kiállítások - Ihász István: Gomb és kabát. A profán valóság bemutatásának kísérlete a Terror Háza Múzeumban - Budapest

A beszolgáltatás zsírtéglából épített labirintusrendszere szellemes, de egy kissé a zsír javára túldimenzionáltnak tűnik. Ez most a bőség, vagy az egészségtelen táplálkozás képitárgyi megjelenítése - morfondírozhatnak a mai fiatal vegetáriánusok. Az élelmiszerjegyek méretére lekicsinyített plakátmásolatok bornírt totalitása nem érvényesülhet igazán. Ismét a monitoroké a főszerep, képernyőjükön egyszerű kulákok mesélnek meghurcoltatásukról. Anno, a Móricz Zsigmond körtéri hentes kirakatában vörös krepp-papíron látható, zsírból kifaragott Rákosi-büszt itt megismételhető, megidézhető lehetne ugyanabból a zseniális gumianyagból, mely klinkertégla-szerűén borítja a labirintus falait. A Kádár és Rákosi kulákgyűlölő idézetek közül figyelemre méltó Kádár fémtáblán megörökített beszédrészlete, melyet belügyminiszterként adott elő az új rendőrségi egyenruháknak a népre gyakorolt elrettentő hatásáról. A következő kisterem, ávós „előszoba" logótáblája akár az egész épület mottója is lehetne, s mint főtéma az egész kiállítás nyilas blokkot követő részéhez kívánkozik. Az itt is elvehető témaszöveg természetszerűleg kénytelen újra összefoglalni Péter Gábor és csapata (BM PRO, ÁVO, ÁV11) 1945-1953 közötti tevékenységét, melynek ábrázolt részterületein már eddig is átvándoroltunk, s a falban pergő film is ezt teszi. Az üres falat mindössze a Szervezet képzeletbeli főtiszti-tiszti tablója díszíti, pedig ide kívánkozik az '50-es évek propagandaterménél már említett Péter Gábor-anyag is, több más kiegészítcndővel, pl. egyenruhákkal, az országot behálózó megyei, járási AVH-hivatalok, s a budapesti objektumok, villák térképeivel stb. A rettegett személy rettegett szentélye, Péter Gábor dolgozószobája következik (a valódi berendezés az Andrássy út 62. első emeletén van ma is): a fényképekről ismert gipszstukkó a mennyezeten, fehérre festett íaborítás körben - mindez a nagypolgári miliő csak a szoba felére jellemző; a faragott íróasztal túlsó felét már bádog (horganylemez?) borítja. Ugyanis a diagonálisan megfelezett tér jobb oldalában mindent fémlemez borít - „a forradalom felfalja gyermekeit" filozofikus bölcsesség szellemes képi metaforájaként. E fémfal fémpriccse (memento mori!) fölötti monitoron egy (viszonylag kései) Kádár-képet Szakasitsé váltja; a halalom megragadásában asszisztáló mindkét munkásmozgalmi vezető, a szociáldemokrata pártelnök és a kommunista vezérkar prominens (nem moszkovita) alakja is hasonlóan járt. A Péter Gábor íróasztalára is felkúszó fémszörny üzenete pedig, hogy a munkásmozgalmi pereket követően maga a terrorgépezet legfőbb apparátusa is megtizedelődik. E különös enteriőrből ismét egy totálisan bélelt térbe lépünk, amely az igazságszolgáltatás megidézésére szolgál.. A templomszerű padsorokat, a falakat, s a padlózatot laminált bírósági periratokba öltöztették. A plafonig sorjázó iratdossziékat alig észrevehető ajtó szakítja meg, mögötte titkos, a pereket is figyelemmel kísérő lehallgató fülke búvik meg. A bírói pulpitus fölötti falrészbe építve a Nagy Imre-per filmanyaga pereg, mögötte az 1944-1961 közötti politikai perek halálos ítéleteiben közreműködő bírák és ügyészek tablószerüen összeállított hiányos arcképcsarnoka lóg: a 140 név fölött mindössze 12 képhely nem üres! A következő két kisebb átjárószerü terem a papirosízű propagandáé; fekete-fehér fényképnagyításokkal tapétázott falakon színes, kicsinyített plakátmásolatokat böngészhetünk. Az első blokk inkább az 1945-1955 közötti évtizedet idézi, a második jobbára átnyúlik a 60-as évek kulturális, szórakoztató és kereskedelmi tematikájába. A történeti muzeológia kiállításrendezési gyakorlata kronológiai jelzőként, emblematikus nagy foltokként alkalmazza a plakátot, mindent skrupulusan téma- és időhelyére téve. Itt a látogatói eligazodást nem segíti a tartalmi-kronológiai zanzásított megoldás - a hétköznapi életet átszövő propagandát egységes egészként kezeké az egész rendszerben. A magyar propaganda „ezüstterme" a kiállítás kincstárszobája, ahol mindent alumínium borít. A fejmagasságban körbefutó polcon alutermékeink, silány háztartási eszközeink