Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

III. Kiállítások - Ihász István: Gomb és kabát. A profán valóság bemutatásának kísérlete a Terror Háza Múzeumban - Budapest

csücsülnek. A továbbvezető kétszárnyú aluajtó osztott kazettás mezőiben - játékos technikai bravúrral kialakított vetítési technikával - visszaemlékezések peregnek. A középen felhal­mozott bauxit a szovjet repülőgépgyártás stratégiailag fontos timföldnyersanyagát adta. A felekezetek boltíves templomkápolnájában kétoldalt, rendszertelenül kialakított ablakmélyedések üvegfalai mögött, különböző felekezeti kegy- és emléktárgyak láthatók. A kereszt alakban hosszan feltört parketta alól kivilágló/lluoreszkáló kereszt az alátemetett, vagy újra feltörő kereszténység szépen megkomponált szimbóluma. A minden eddigi teret be- és átzsongó, kortalan zenét itt gregorián váltja fel. E szakrális tér képzeletbeli oltára helyén Mindszenty bíboros hercegprímás, az ország legnagyobb és ezért leginkább meghurcolt történelmi egyháza vezetőjének megfeszített palástja lebeg. Mögötte az uszító propaganda korabeli szócsövei: öt szurkos villanyoszlopcsonkon négy-négy bádogtölcsér. Időnként kibuggyan belőlük Révai híres beszédrészlete: „nem áll jól az Amerikai Egyesült Államoknak... akasztott ember házában..., mely nem a nép bizalmából áll a helyén..." bírálva beavatkozni Magyarország belügyeibe. A továbbvezető átjáró-vetítő-pihenő Mindszenty beiktatásának 1945-ös híradórészletét, majd 1949-es perét, végül Révai teljes beszédét osztja meg velünk. Egy fali fotóról merengő Mindszentyvel együtt hallgathatjuk a magyar népi demokrácia dicsőítését. A „nincs"-csel is lehet installálni, rendezői üzenetet közvetíteni, ugyanis a hátsó lift bejáratához vivő utunkat nem burkolja nemes anyag: az épület befeketedett falai, csövei funkcionális valóságukban látszanak, mintha infernóba, a pokol bugyraiba kerültünk volna. A lift újabb technikai meglepetéssel szolgál; kínzóan lassan lefelé mozgó szekrényének falából kibeszélő személy, egy vcsztőhely-takarító visszaemlékezése nyomán tarkónkon érezhetjük a hóhérsegéd lehelelét. Kábán botorkálunk végig az alagsor hátborzongató cellái, kínzókamrái között. A pince­börtön-rekonstrukció egyik alig észrevehető helyisége a Kozma utcai börtön évtizedekig használt kivégzőoszlopát rejti. Több cella fotókkal tcmatizált; a rendezők az áldozati személyek összetartozását preferálták attól függetlenül, hogy itt jártak-e vagy sem. Így kerülhettek egy-egy berendezett (vagy üres) cellába az ide soha nem került sopron­kőhidaiak, vagy a Budai Vár oldalában kivégzett kommunista Vörös Brigád tagjai - a nyilas kihallgatások, kínzások és kivégzések alanyaiként tömörítve őket. A Szovjetunióba vitt vegyes politikai „elit" cellája (Bethlen, Wallenberg, Kovács Béla, Karig Sára), az 56-osoké mind jelképes, fényképekkel emblcmatizált tematikus egység - a különböző okból fogana­tosított terror áldozatairól. Ezeket egészítik ki a prolilaktikus helyiségek: az őrség szobája (ahonnan a Belgrád rakpart 5-ből ide átemelt pincebörtön-szellőztető berendezést üzemel­tették), a vizescella, az ún. betegszoba, vagy a magánzárka (karcer). A pinceszint egyharmadát kitevő tematikus, illetve funkciójukban eltérő cellák után boltíves, perspektivikusan megkomponált-épített téglaborítású tér ad otthont az internálás és a munkaszolgálat táborai megidézésének, közepén kőkupaccal rakott csillével, falában kistarcsai fűmmel és recski tábori emléktárgyakkal. Nyerstégla borítja az 'őó-os termet is, fekete koporsó alakú építménye két oldalán öt-öt monitoron futnak az októberi napok filmkockái. A mosonmagyaróvári sortűz repesz találta biciklironcs-darabja, vagy egy viharkabát - tulajdonosa még a téglafalra írhatta: „Halál az ávóra", „Ruszkik haza". Fali fakalitkában tanulmányozható „hungaricum" az ekkor elhíre­sült Molotov-koktél egy rekonstruált példánya. A világvevő rádió milliók vágyát-üzenetét közvetítette a szabad világból - ma már tudjuk milyen kétes értékkel és megbízhatósággal. A megtorlások termének vérpiros fénykévék festette nyerstégla falai hat bilófaimitációt fognak közre, utóbbiakon „felfeszítve" elutasított kegyelmi kérvények és kivégzések jegyzőkönyvei 1949-ből és 1958-ból. 230 hivatalosan is elismert áldozat nevét gyermek­hangok visszhangozzák. Eddig tart a tárlat kronológiai határok közé tömöríthető része.

Next

/
Oldalképek
Tartalom