Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)
lésével jelzi azt az időintervallumot, amely az egyén számára a földi lét kezdetét és végét jelzi. Ha egy ember meghal, Munkar és Nakír angyal kikérdezi, és ha kell, büntetést szab ki rá. A közönséges halandók ezután a sírban maradnak, a jók bepillanthatnak a paradicsomba, a gonoszoknak pedig a pokol kínjait kell elszenvedni. A próféták és a hit harcosai azonban nyomban haláluk után a mennyekbe kerülnek, más vélekedés szerint lelkük a mekkai Zemzem-kútban várja a végítélet napját. Az iszlám felfogása szerint tehát a halál átlépés egy másik világba, amely az örök élet világa: „És ne mondjátok azokról, akik halálukat lelték Allah útján, hogy halottak! Ellenkezőleg! Élők ők [a túlvilágon] de ti nem tudtok erről." - írja a Korán. 153 A túlvilág a szenvedésektől mentes idilli környezet, ahol „akik hisznek és kegyes cselekedeteket végeznek [majdan] kertjeik lesznek, amelyek alatt patakok folynak (...) ahol aranykarpereceket és gyöngyöket viselnek, s ahol ruhájuk selyemből lesz. (...). Versengve buzgólkodjatok hát egy kertért, amely olyan széles, mint az egek és a föld, és amely készen áll az istenfélők számára." 154 Az iszlám halálképe tehát a mélyen vallásos ember számára méltóságteljes - Ariestől 155 kölcsönNői sírjelek a 18. századból ^ szóyal . ))me g Sze lídített" halál. (Isztambul, 1991) ° Közmondások, szólások A természet rendjével összhangot tartó paraszti gondolkodás az élet velejárójának tekinti az elmúlást is. A szólások, közmondások tömör megfogalmazását adja e népi bölcsességnek. íme néhány példa: - Ha halott van a környéken mindenki a sajátját siratja. - A haragvó megbékéléssel, a halott a földdel egyesül. - Van olyan ház, amely nem látott menyasszonyt, de olyan, amelyik halottat ne látott volna nem létezik. 153 Korán 2:154. 1987. 154 Korán 1874. R:25, 22:23, 3:133. 155 Aries, P. 1987.353. 72
