Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

III. Temetkezési szokások Világkép, halálkép Az iszlám kultúra alapvetően a vallási tanításokra épül, ez határozza meg a gondolkodásmódot, azt a képet, amelyet a világról, mint makrokozmoszról kialakított. Ebben a világképben az emberiség két csoportja létezik: az igazhitűek közössége, az üdvözülteké, akik Allah akarata szerint a világ nagyobbik hányadát uralmuk alá hajtják, és azoké, akik nem követik a Próféta által kijelölt utat, az elkárhozottaké. A törvény, amit Isten Mohamed által tudatott az emberiséggel, maga a tökéletesség, az emberi viselkedés, életvitel legapróbb részleteit is megszabó normák gyűjteménye.

152 Az emberrel szemben azt a követelményt fogalmazta meg, hogy előbb tanulja meg a parancsolatot, aztán cselekedjék a szerint. A törvény mellett azonban a szokásjog uralkodott, amit több-kevesebb sikerrel igyekeztek a parancsolathoz igazítani, s ha betűjének nem is mindig, a szellemének megfelelt. A tökéletlen világban az igazhitű azzal a meggyőződéssel éli az életét, hogy bármit is tesz, helyesen teszi, ahogyan a közösség teszi az a helyes, az áll összhangban az iszlámmal, még ha annak konkrét parancsait nem is hajtják végre. Az iszlám teremtéstana szerint Allah a világot hat nap alatt teremtette a semmiből. Első nap teremtette a földet, majd mindazt, ami rajta volt, a két utolsó napon az egeket. Ádámot, az első embert, agyagból és vízből formázta, majd életet lehelt belé. Az emberiséget Ádám gerincéből hozta létre és hitvallást tétetett velük - így minden ember már életét megelőző létében muzulmán - ezután ismét viszszahelyezte Ádám gerincét és trónusának egyik rekeszében gyűjtötte minden ember lelkét, hogy ott várják a születésük idejének eljöttét. A halálban a lélek és a test különválik, hogy a végítélet napján, amikor Azrail, a halál angyala megfújja a harsonáját, a feltámadáskor ismét egyesüljön. Eszerint minden embernek három élete van: egy születés előtti, egy földi és egy földi lét utáni. A mohamedán világképben tehát a földi lét Allah által megszabott ideig tart, iránya, minősége, az eleve elrendelés elvétől függ. A születés és halál jelképpé eme152 Glasenapp, von H. 1975.393-415. 71