Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

ja idős nőrokonai társaságában, hogy az érdeklődő szomszédok felhajtván a fátylát, megtekinthessék az arcát. Itt ekkor szokás átadni az ajándékokat is, ami általában értékesebb állat, pl. tehén, vagy házieszközök.

140 A menyasszony-nézés fontos mozzanata a lakodalmas eseményeknek, hiszen a messziről jött rokonok, ismerősök még nem látták. A befogadásnak egy különös szokását láttam 1988-ban egy meszheti török lakodalomban, Kazakisztánban. Amikor a menyasszony átlépte a leendő otthona küszöbét, a talpát az áldozati bárány vérével kenték meg, majd bevezették a szobába, ahol a leendő rokonai várták. A szoba küszöbénél a kezét mézbe mártották (termékenység, bőség varázslás) a mézes kezével meg kellett érintenie az ajtó szemöldökfáját. Ezt követően mindenkinek kezet csókolt, végül kivezették a lakodalmas sátorba és a sátor főhelyén az anyósa és egyyenge között állva nézte végig, ahogy egész éjszaka mulatozott a násznép.

141 A Honamh nomádoknál a nászmenet megérkezésekor a menyasszony addig nem száll le a lóról, amíg az após és az anyós erre engedélyt nem ad. A befogadás jeléül az após néhány állatot, juhot, kecskét ajándékoz a menyasszonynak. Amint leszáll, hagymával és almával dobják meg, amit nem szabad elkapnia. Amint leszáll a menyasszony a lóról, puskalövések tudatják, hogy megtörtént a befogadás.

142 Néhol szokás aprómagvakkal, lencsével, búzával megszórni a menyasszonyt, hogy termékeny legyen. A gazdagság megidézéseként helyenként aranyat és pénzt tűznek a ruhájára. Nászéjszaka (Gerdek gecesi) A nászéjszaka elhalásával történik a házasság végleges megpecsételése. A Korán, az iszlám szent könyve a házasságba átélhető szerelmi gyönyörökre buzdítanak, elvetik a nemiségnek a földi örömökből való száműzését. A nemiség megélésének formái és szókincse hosszú ideig tabutéma volt a török néprajzi és a nyelvészeti kuta140 Basar, Zeki 1972.15. 141 A meszheti, vagy ahiska törökök az Oszmán Birodalom idején Anatóliából kerültek Grúziába, majd 1944-ben Sztálin deportáltatta őket Kazakisztánba. Jelentős lélekszámú dinasztia él Almati környékén és a kazak-kirgiz határon, Merki városában. Endogám házassági kapcsolatok jellemzik a csoportot, szokásaikat erősen őrzik. Vö. Bartha Júlia 2002.121-124.. 142 Tanyildiz, Ali 1990.117. 64