Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

ja idős nőrokonai társaságában, hogy az érdeklődő szomszédok fel­hajtván a fátylát, megtekinthessék az arcát. Itt ekkor szokás átadni az ajándékokat is, ami általában értékesebb állat, pl. tehén, vagy há­zieszközök. 140 A menyasszony-nézés fontos mozzanata a lakodalmas esemé­nyeknek, hiszen a messziről jött rokonok, ismerősök még nem látták. A befogadásnak egy különös szokását láttam 1988-ban egy meszheti török lakodalomban, Kazakisztánban. Amikor a menyasszony átlép­te a leendő otthona küszöbét, a talpát az áldozati bárány vérével ken­ték meg, majd bevezették a szobába, ahol a leendő rokonai várták. A szoba küszöbénél a kezét mézbe mártották (termékenység, bőség varázslás) a mézes kezével meg kellett érintenie az ajtó szemöldökfá­ját. Ezt követően mindenkinek kezet csókolt, végül kivezették a lako­dalmas sátorba és a sátor főhelyén az anyósa és egyyenge között állva nézte végig, ahogy egész éjszaka mulatozott a násznép. 141 A Honamh nomádoknál a nászmenet megérkezésekor a menyasszony addig nem száll le a lóról, amíg az após és az anyós erre engedélyt nem ad. A befogadás jeléül az após néhány állatot, juhot, kecskét ajándékoz a menyasszonynak. Amint leszáll, hagymával és almával dobják meg, amit nem szabad elkapnia. Amint leszáll a menyasszony a lóról, pus­kalövések tudatják, hogy megtörtént a befogadás. 142 Néhol szokás aprómagvakkal, lencsével, búzával megszórni a menyasszonyt, hogy termékeny legyen. A gazdagság megidézéseként helyenként aranyat és pénzt tűznek a ruhájára. Nászéjszaka (Gerdek gecesi) A nászéjszaka elhalásával történik a házasság végleges meg­pecsételése. A Korán, az iszlám szent könyve a házasságba átélhető szerelmi gyönyörökre buzdítanak, elvetik a nemiségnek a földi örö­mökből való száműzését. A nemiség megélésének formái és szókin­cse hosszú ideig tabutéma volt a török néprajzi és a nyelvészeti kuta­140 Basar, Zeki 1972.15. 141 A meszheti, vagy ahiska törökök az Oszmán Birodalom idején Ana­tóliából kerültek Grúziába, majd 1944-ben Sztálin deportáltatta őket Kazakisztánba. Jelentős lélekszámú dinasztia él Almati környékén és a kazak-kirgiz határon, Merki városában. Endogám házassági kapcso­latok jellemzik a csoportot, szokásaikat erősen őrzik. Vö. Bartha Júlia 2002.121-124.. 142 Tanyildiz, Ali 1990.117. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom