Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

jel, ami a tálcákon, színiken gyakran látható is. Úgymond rovásra ve­szik az ígéretet a szülők, s amint a gyermekek felnőttek, összeadják őket, a rovásjel érvényét veszíti.) A 20. század első felében még álta­lános szokás volt a bölcsőjegyesség ott, ahol a nagycsaládos vagyon egyben tartását így akarták biztosítani. Ma már csak elvétve fordul elő, de létezik. Yenipangarsak faluban, Bala-Ergen faluban találunk rá példát. Itt az azonos napon született gyermekeket adják össze. Amíg a gyerekek cseperednek, a családok ápolják a kapcsolatot. Apró aján­dékot küld a fiús ház, olykor már a bölcső is jegyajándéknak szá­mít, s ünnepnapokon meglátogatják a kislányt. 112 Koghisar faluban még 1983-ban volt bölcsőjegyességből köttetett házasság. 113 Mindig is gazdasági okai voltak annak, ha a szülők már a bölcsőben egymás­nak ígérték gyermekeiket. A süt hakki a tejtestvérség joga is érvénye­sült egykor pl. Susuz faluban (Ankara) ma már nem gyakorlat. Mivel a párválasztásnál mindig a szülői akarat érvényesült nem nagyon volt ellenvetés, a fiatalok összeházasodtak. A bölcsőjegyességre hoz pél­dát Afyonkarahisarból Nasrettinoglu, 114 amikor is az általános iskola 3. osztályába járó leányka egyszer csak kimaradt az iskolából, mert férjhez adták. Hamarosan gyermeke is született. Ugyanez a szerző 5. osztályos fiú nősüléséről is ír. Ezek a példák azonban kirívóak. A hát­térben nyilván a család gazdasági kényszere állhat. Afyonban egyéb­ként az a szokás, hogy először a legidősebb lányt adják férjhez. Amíg ő otthon van, a többi nem házasodhat. Ugyanitt szigorú szokás az, ami egész Törökországra jellemzőnek mondható, hogy szülői bele­egyezés nélkül nem lehet házasodni. Afyonkarahisarban, ebben a Szultán hegység lábánál fekvő kedves kisvárosban a párválasztásnak egy különös szokása él. Az eladó sorban lévő lányok, élükön anyjukkal és idősebb nőrokonaikkal csapatba verőd­nek és sétára indulnak a városban. Dünür gezmek a neve az eseménynek, ami amo­lyan leányvásár , hiszen nem titkolt célja az, hogy felhívják magukra a környék nő­sülő sorban lévő legényeinek figyelmét, vő- Lakodalmas életfa 1. 112 Dogru, Adviye, Lm. 2001 131. 113 Ugurlu, Orhan B.T. 187. Ankara Üniversitesi H.B. 2000.19. 114 Nasrettinoglu, Infan Ünver 1970.5783-5793. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom