Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)
vált gyakorivá Törökországban. Korábban a hagyományos családmodell volt a jellemző, tehát a férfiak családfenntartó szerepe, a nők (még a diplomás nők is) otthon maradtak és a gyermeknevelés gondját vállalták. A nagy számok törvényét tekintve ez ma is így áll, de az kétségtelen, hogy a hagyományos nagycsaládmodell felbomlóban van, a nők helyzete az európai példákhoz közelít. Valljuk be ez meglehetősen furcsa állapotokat fog eredményezni, sok európai nő nem akart ilyen áron (helytállni munkahelyen, családban) emancipált lenni. Talán fontosabb volna megőrizni a hagyományos szerepeket, hogy a család, mint a társadalom alapja ne inogjon meg, mert már „fejlettebb" országok esetében látjuk, hogy hová vezet ez. Mint említettem, a házasulás korhatára meglehetős szórást mutat, íme néhány példa: Sinca, Yeni Cimsit falu (Belső-Anatólia) legényei 18-20 éves korukban nősülnek, a lányok 14-20 éves korukban mennek férjhez. Beypazar faluban kitolódott a korhatár, a férfiaknál 25 év, a nőknél 18-22. 110 A párválasztásnál a férfi ízlése dominál, de minden esetben kikérik a szülők véleményét. Együtt megy a legény lánynézőbe a szüleivel, vagy valamelyik idős rokonával. Ha mindenkinek megfelel a választás, csak akkor jöhet szóban a frigy, ha nem, akkor más után néznek. A társadalmi elvárás alapján fontos, a leendő menyaszszony fizikai állapota, tetszetős kinézete, megfelelő viselkedése, jelleme, szorgalma, fontos, hogy magas termetű legyen, alkalmazkodó, jó természetű. Az is fontos, hogy a kiszemelt lány vagyonos legyen, de legalább azonos társadalmi státust töltsön be a két család. Pl. kézműves család hasonlóval szeretne kapcsolatot, a földműves szintén, s akkor még nem beszéltünk a vallási endogámiáról, mert az legalább olyan fontos szempont, mint a vagyoni kötődés. 111 Bölcsőjegyesség A párválasztás archaikus formája, a bölcsőjegyesség (besik kertme) a törököknél is megtalálható. (A kertme egyfajta jel, amolyan rovás110 Dogru, Adviye, B.T. 163. Ankara Üviversitesi Halk Bilimi Bölümü 2001.2. 111 Yildum, Ay ? e B.T. 212. Ankara Üniversitesi Halk Bilimi Bölümü 2001.76. 48
