Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Metélkezésre készülő kisfiú a dzsámibál hazafelé a szokást. Elmapinar (Belső-Anatólia) faluban a nyári betakarítás után időszakban, őszbehajlóan tartják a szünnetet. Egyre népszerűbb, hogy nem a háznál, hanem a közeli nagyvárosban, Ankarában kibérelnek egy szalont, vagy kerthelyiséget és ott ünnepli a népes família a gyermek felserdülését. A levágott bőrdarabkának sorsvető szerepet tulajdonítanak: ha a kórház kertjébe dobják, orvos, ha az iskola udvarára, tanár lesz a fiúból...

100 Ahirhkuyu faluban rendszerin 5 éves korukban metélik a fiúkat, mert azt tartják, hogy minél korábban történik annál hamarabb elfelejtik a gyerekek a rossz élményt. Itt fontos szabálya a faluközösségnek, hogy olyan férfi, aki nem esett át a szünnet szent szertartásán, nem ölhet áldozati állatot.

101 Ebben a faluban a borbély végzi el a beavatkozást. Ha a gyermek szegény családban él, a rokonok segítenek az ünnepség (sünnet dügünü) megrendezésében, hogy a társadalmi helyzetéből adódóan semmiféle hátrányt ne szenvedjen a gyermek. Az ugyancsak belső-anatóliai falu, Bosnak-Kesikkavakh&n az aratás és a kerti munkák befejezésével tartják az ünnepet. Rendesen szünnetcsi, vagy doktor, esetleg valamelyik egészségügyi dolgozó végzi el a beavatkozást. Itt a lakodalmas eseményekhez hasonló ünnepség keretében történik a metélés, megelőzi a kina gecesi a „henna éjjele" amikor is a teljes megtisztulást célzó rituális mosakodás keretében hennával festik meg a gyermeket. A hennának (Lawsonia inermis) itt szakrális szerepet tulajdonítanak, a vallásos szertartás része az, hogy a porrá tört és vízzel elkevert tartós bőrfestékkel jelet tesznek a gyermekre. Az emberéletnek valamenynyi jelentős fordulóján a rituális mosakodásnak ezt a formáját gyakoMetélkezésre készülve (Izmir, 1995) 100 Arslan, Ibrahim 2001.64. 101 Arslan, Ibrahim 2001.64. 40