Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

A névadásra minden nap alkalmas, kivételt képez a kedd és a szombat Samsun környékén. Naplemente után sem ajánlatos nevet adni. Szerda, csütörtök, péntek számít igazán szerencsés napnak, le­hetőleg két imaidő között. Szép archaikus szokás Kelet-Anatóliában, hogy napfelkelte előtt adnak nevet a gyermeknek. Gyermekágy A gyermekágyat mondják lohusa, logsa, lohsanak. A gyermekágyast számtalan praktikával védik elsősorban a ron­tástól, a tej elvételtől, s ugyancsak se szeri se száma azoknak a prak­tikáknak, amelyektől a bő anyatejet remélik. Legfőképpen a táplál­kozására ügyelnek, hogy bőséges folyadékot fogyasszon, húst, levest, édességet eleget egyen. A közösség, a szűkebb és a nagycsalád a szom­szédokkal egyetemben gondoskodik arról, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben. Jókívánságaik a szo­kásos formulák szerint: Allah anyányi, apányi nagyra növesz­szenl Fényes legyen szemed, gond nélkül növekedf. Ha nem lenne anyateje, hagymát és fokhagymát etetnek vele. Azt tartják, hogy a kedden született gyermek mártír lesz. A gyermeknézőbe érkező rokonok ajándékot visznek, ta­karót, ruhákat, aranyat, pénzt. Az anyai nagymama bölcső-ün­nepet {besik törení) csap a bölcsőt és a hozzávaló nagyobb értékű ajándékot ő adja, a látogatóba ér­kezőkkel esznek, szórakoznak. 72 Kirkbasmasi, Albasti a gyer­mekágyi láz neve. A néphit sze­rint rossz szellem okozza. Sőt az elbeszélésekből az derül ki, Délkelet-Törökország (2004ősze) Délkelet-Törökország (2004 ősze) 72 Zübeyde, Erdogan 1995. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom