Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

Fitzere János 1790-1791 között Hejőcsabán született. A hejőcsabaiakat a jelzett időben a görömbölyi katolikus plébánián anyakönyvezték, melynek első születési anyakönyve elveszett. Egyéb életrajzi adatai utalnak születési évszámára. Neve a miskolci fazekascéh számadáskönyvében 1809. január30-idátummal szerepel; „Jüt be Fitzere Janóstul szegődtetésért szabadulásért 4 Rft".

n Mestere nevét nem ismerjük. Idősebb testvére vagy rokona lehetett a miskolci fazekascéh későbbi megbecsült tagjának, Fitzere Mihálynak.

12 Nevével a miskolci fazekascéh egyik fontos dokumentumában, a legénylistában nem találkozunk. Szabadulása után feltételezhetően valamelyik hejőcsabai fazekasnál, de valószínűbb, hogy Nagy András Polgáron lévő műhelyében dolgozhatott. Ez utóbbit látszik igazolni az a tény, hogy 20 éves korában, 1811. szeptember 9-én Nagy András 40 éves özvegyét, Korponai Katalint vette feleségül.

13 Nagy András debreceni származású, egy ideig Miskolcon, majd Polgáron dolgozó fazekas volt. Személyével kapcsolatban az átlagosnál több adat maradt fenn.

14 Apja, Nagy István panaszára a debreceni tanács azzal a kéréssel fordult a miskolciakhoz, hogy vizsgálják ki katonának állítása körülményeit. A levélváltásból megtudjuk, hogy Nagy András fazekaslegény a 18. század végén azért települt át Miskolcra, „ hogy a Fazekas Mesterségére való bé állására Pénzt keressen ... (mivel ott nagyobb Keleté van a Fazekas Müvnek, és minden Kontárkodhatik) „. 5 Miskolczy Mihály, a miskolci fazekascéh komisszáriusa vizsgálta meg az ügyet. A céhtagok Nagy Andrást jól ismerték, „de nem fazekasnak, hanem Pipa csinálonak lenni", aki „ettzakanak idején a kész agyagot mindég lopta, a honnan őtet a Fazekasok Agyag Lopó Nagy Andrásnak nevezték..." Debrecenből nyolc éve, 1792-ben települt át Miskolcra, ahol már házat is vett magának. 1800 nyarán „az ucczabeli Kapitányok által mint fő korhely és bordély házat tartó fel adattatván másokkal edjütt bé kísértetett... ", majd néhány nap múlva az egri kaszárnyába szállították.

16 Az információkat a debreceni származású, de már évek óta miskolci céhesmester, Ross István is megerősítette. Nagy András bizonyos idő után visszakerült Miskolcra, ahol házát adóssága fejében árverezésre felértékelték.

17 Ezt követően költözhetett Polgárra, ahol neve 1807-1809 között szerepel az anyakönyvekben; Gábor nevű fia halálakor, néhány alkalommal keresztszülőként, majd utoljára Antal, később Tiszafüreden fazekasműhelyt nyitó fia keresztelésekor.

18 1809-1811 között, ismeretlen helyen hunyt el. Fiát Fitzere János nevelte fel. Fitzere Jánosnak stílusban azonosítható munkája nem maradt fenn. Mint a miskolci céh keretében tanuló, nagy valószínűséggel ismerte a mázasmunka készítését, mivel a miskolci céhremekek sorában már 1769-ben szerepelt 20 iccés mázas bütykös és iccés mázas fazék.

19 Tiszafüredre költözésekor már néhány helyi mester révén volt fazekasműhely a városban (Katona Nagy, Juhász Fazekas). Ekkoriban települt át Mezőtúrról a feketekerámiát készítő Bezerédi Varga István, akit először 1817. március 6-án lányának, Katalinnak keresztelésekor említ a református anyakönyv. ° Ezekben az években Tiszafüreden ugrásszerűen megnőtt a fazekassággal foglalkozók száma. Köztük mázatlan és mázas edényt készítőket egyaránt találhatunk. Közös jellemzőjük, hogy általában nem hagyományos fazekascsaládok leszármazottjai. Munkába állásukkal nagyjából egy időben Egerből és Miskolcról is települtek át újabb fazekasok, mely az adott időszakban minden11 Herman Ottó Múzeum (ezután: HOM) tört.dok. 76.13.3. 12 Fitzere Mihály a mindszenti Bodnár György tanítványa volt 1814-ben. Céhmester 1820-ban lett. (HOM 76.13.3.). 13 Görömbölyi esketési anyakönyv I. 34. 14 Megjelenés alatt az Erdész Sándor tiszteletére készülő Emlékkönyvben. 15 Borsod Megyei Levéltár (Ezután BML) IV-1501

/с. 1800/704. 16 BML IV-1501/c. 1800/719. 17 BML IV-1501

/с. 1805/533. 18 Polgár katolikus anyakönyveinek megfelelő évei. 19 Bodó Sándor: Jelzett miskolci fazekasmunkák. HOM éVkönyve XV. (1976) 169. 20 Tiszafüredi református keresztelési anyaköny (ezután RKA) II. 57.; Füvessy A. i.m. (1981) 159-160. 49