Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

képpen összefüggésben állhatott a kisebb mezővárosok eltartóképességének emelkedésével, illetve a parasztság anyagi kultúrájának változásával. Az áttelepülés aránya azonban mást is bizonyít; egyrészt azt, hogy a szabad királyi városokban és nagyobb mezővárosokban a mesterséget tanulók száma a szükségesnél jobban emelkedett, másrészt hogy a polgárosuló lakosság cserépedény-kereslete csökkent. Erre utalt Nagy István levele is, melyben már a XVIII. század végi Debrecenről azt olvashatjuk, hogy Miskolchoz viszonyítva a fazekastermékek kereslete kisebb. Ezért a céhek a mesterek számát és a termékek mennyiségét igyekeztek úgy szabályozni, hogy a céhen belüliek még megéljenek belőle. Önálló mühelynyitásra így sok fazekasnak nem nyílt lehetősége, akik idősebb korukig legényként dolgoztak a mesterek műhelyeiben vagy megözvegyült mesternét feleségül véve, esetleg kisebb városokba települve juthattak önállósághoz. Ezt figyelhettük meg Fitzere János esetében, de a későbbiekben is találunk rá példát Tiszafüreden. A múlt század 20-as éveitől a 40-es évek elejéig megélénkült Tiszafüred és a miskolci fazekascéh kapcsolata. 1826-ban tűnik fel először a református anyakönyvben mint keresztszülő a miskolci nemes Otrokótsy Károly cserepes neve, akit nagy valószínűséggel azonosíthatunk az 1803 körül elhunyt Otrokótsy István, miskolci céhesmester fiával.

21 Neve a miskolci céhiratokban nem szerepel. Valamelyik vidéki mesternél, talán éppen Fitzere Jánosnál tanulhatott, mely Tiszafüredre kerülésének is magyarázatát adhatja. 1849. október 26-án halt meg, stílusban azonosítható munkája nem maradt fenn. 1825-ben jegyzik be a miskolci legény lajstromba az egri nemes Paál Ferenc nevét, aki gyöngyvirág nevet választotta magának.

23 Tagja volt a legénytársaságnak is, mely arra utal, hogy a kötelező időn túl is Miskolcon maradt. Kundschaftját 1826. november 22- én, 30 krajcárért váltotta ki.

24 1804. október 27-én született Egerben, kisnemesi családból származott.

25 Tiszafüredre településének pontos idejét nem ismerjük, de az a tény, hogy 37 évesen még mint fazekaslegény kötött házasságot, melyen tanúja a Tiszafüreden nagyobb műhellyel rendelkező Nagy Antal volt, arra enged következtetni, hogy ennek a mesternek, esetleg korábban Fitzere Jánosnak vagy Otrokótsy Károlynak a műhelyében dolgozott.

26 Házasságkötését (1841) követően nyithatott önálló műhelyt, mert 1843-ban, fia keresztelésekor már fazekasként szerepelt a I matrikulában.

27 Ezt követően elköltözött Tiszafüredről, | újabb lakóhelyét nem ismerjük. Egy szigetszentmiklósi magángyűjteményben Nms Paál \ Ferentz feliratú, vörös alapszínű, zöld-fehér-fekete, írókás : díszítésű, lapított oldalú butykoskorsó őrzi emlékét, melyet \ gyűjtője Tiszaroffon vásárolt (3. kép). A bütykös az első | stíluskorszak formában és díszítményben egyaránt tipikus darabja. Feliratát az engób alá karcolták, hasát hasonló technikával kialakított, körbefutó csíkok díszítik.Az 1833-1843 közti évekből több hasonló, datált és datálatlan darab maradt 3. kép. Vörös butykoskorsó (Szigetszentmiklós, mgy.) 21 FüvessyA. i.m. (1979) 198.; HOM tört.-dok: 58.1.1. 22 Tiszafüredi református halotti anyakönyv (ezután: RHA) III. 162. 23 HOM tört.-dok. 79. 4.1-2. 24 HOM tört.dok: 76.13.3. 25 Egri Katolikus Főszékesegyház KA VII. 75. 26 KEA I. 67. 27 KKA II. 240-24150