Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

22/ id. Futó Sándor 7.248 búzaegység 23./ L. a. Ignác 1.245 búzaegység 24./ Tímár Ferenc 1.650 búzaegység 25./Debreczeni Dénes 4.161 búzaegység 26./ Debreczeni Imre 1.082 búzaegység 27./ Rékasi Péter 57 búzaegység 28./ Pálffy Lajos 4.968 búzaegység 29./ Szathmáry Pál 12.726 búzaegység 30./ vitéz Lipcsey Márton 2.817 búzaegység Összesen: 160.106 búzaegység A búzaegység alapján ki tudták számítani a beadási kötelezettséget is.

131 Noha a XX. század második felének, nevezetesen az 1944 utáni éveknek a vizsgálata már nem tárgya írásunknak, a Túrkevének juttatott föld átcsatolásának az ügyét mégis kövessük végig egészen az ügy lezárásáig. Az átcsatolás ügye - illetve annak telekkönyvi rendezése - a második világháborús események miatt egyelőre lelassult. A debreceni Földmérési Felügyelőség 752/1943. számú megkeresésére való hivatkozással a kisújszállási járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 1949. június 10-i keltezésű végzésében javasolta a megye alispánjának, hogy rendezzék a kataszterileg vitás kérdéseket az átcsatolás telekkönyvi befejezése előtt. Ugyanis az első- és másodfokú határozat között eltérés van, ezek egyike sem egyezik a valósággal. A zavaros pontok tisztázása nélkül nem tudják az átcsatolást telekkönyvileg lebonyolítani. A határrész átcsatolást a háború befejezését követően eddig senki sem kérte és nem is szorgalmazta azt. A telekkönyvi hatóság egyaránt fordult Dévaványa, Túrkeve közigazgatási vezetőjéhez, a belügyminiszterhez az átcsatolást elrendelő határozatok megküldése miatt, de ezt - mivel a háborús események során az iratok megsemmisültek - megküldeni egyik fél sem tudta. Végül a Belügyminisztérium 1946. október 11-én megküldte a 41.077/1940. IV BM. számú rendeletének hiteles másolatát, de az eljárás megindítását nem kérelmezte. Mivel a határozatok és a valós adatok között lényeges eltérés mutatkozik, javasolja, hogy egy új határozat meghozásával indítsák újra az elcsatolási eljárást.

132 1949 novemberének végén az alispán megkérdezte Dévaványától, hogy Pusztaecseg érdekeit érinti-e az átcsatolás? Az átcsatolás után marad-e legelője a községnek? Ha igen, elegendő-e?

133 Erre Dévaványa vezető jegyző je - Fehér Gábor - azt válaszolta, hogy az elcsatolás Pusztaecseg község érdekeit sérti, mert az elcsatolás után 1.130 kat. hold nagyrészt teljesen hasznavehetetlen rossz legelője marad. Az új község állatállományát tekintve sem lesz elegendő ez a terület éppen használhatatlansága miatt. Utalt rá, hogy az elcsatolandó terület a községtől mintegy 100 méterre van, a községházától pedig 150 méterre. Jelenleg a területet a pusztaecsegi gazdálkodók legeltetés útján hasznosítják. 131 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1944. - 30. doboz. - 6691/1944. ikt. szám. - 1944. augusztus 23. 132 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.

1. számú iratban a kisújszállási járásbíróság 1949. június 10-én kelt 2781/1949. tk. számú végzése. 133 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.

1. számú iratban az alispán 1949. november 25- én kelt 5203-6/2/1949.III. számú levele. 91