Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Ezen a területen „...a pusztaecsegi dolgozóparasztok a jövőben szövetkezeti alapon mintajuhászatot szeretnének beállítani és ezért a területhez mereven ragaszkodnak." 134 A megyei másod-főjegyző az alispán megbízásából mindezeket Túrkeve polgármes­terének is a tudomására hozta. Ugyanakkor kérte a túrkeveieket, hogy ismételten gon­dolják át, hogy ilyen körülmények között ragaszkodnak-e az átcsatoláshoz? Amennyi­ben igen, úgy a pontos telekkönyvi adatokat haladéktalanul jelentsék. Egyben tájékoz­tatta a polgármestert arról is, hogy a kisújszállási telekkönyvi végzést felterjesztették a belügyminisztériumba. 135136 Kapás Rezső túrkevei polgármester megküldte Szolnokra a kért iratokat utalva arra is, hogy a mezőtúri járásbíróságtól még kérhetnek erre vonatkozólag kiegészítő infor­mációkat. Majd vázolta a jelenlegi helyzetet: „...Az eredetileg a Magyar Katholikus Val­lásalaptól Túrkevének juttatott cca. 137 4.050 kat. hold legelőből már csupán cca. 2.743 kat. hold van a város tulajdonában és tekintve a jószágállomány szaporodását, ezen lege­lő területekre a város jószágtartó közönségének feltétlenül szüksége van és így Puszta­ecseg községnek nem engedhet át legelőterületet. Köztudomású, hogy Dévaványa köz­ségnek jóval több legelőterülete volt és van, mint Túrkevének és Dévaványa község annál is inkább adhat bérbe Pusztaecseg községnek legelő területet, mert mindkét község most már Békés vármegyéhez tartozik és határaik is szomszédosak. Az ecsegi le­gelő úgynevezett kiritói részén Túrkeve város igen nagy költséggel még a háború előtt juhhodályt épített és ezt a legelőrészt most a túrkevei Vöröscsillag tszcs-nek adja haszon­bérbe, juhtenyésztés céljára. 138 Juhász Imréné főispán 1950. április 24-én jelentette mindezt a Belügyminisztérium­nak. 139 A Belügyminisztérium az eddigi felterjesztésekben meglévő ellentmondások tisztázására hívta fel Szolnok megye alispánját annak érdekében, hogy döntési helyzet­be kerülhessen. 140 Erre Juhász Imréné igen gyorsan válaszolt is, most már tisztázta és megmagyarázta a látszólagos ellentmondásokat. Rögzítette, hogy: l./A 41.077/1940.IVBM. számú rendelet értelmében az átcsatolás megtörtént közigazgatási és pénzügyi vonatkozásban. Nem történt meg a terület-átcsatolással kap­csolatos telekkönyvi rendezés; 2./ Új eljárásra nincs szükség, csak az új kataszteri felvételt kell elkészíteni; 3./Pusztaecseg újonnan alakított község területét nem érinti az átcsatolás; 4./Tény, hogy Túrkeve város telekkönyvi tulajdonát képezi a Túrkeve-Dévaványa (illetve mostmár Pusztaecseg) határán lévő, megközelítőleg 4.118 kat. hold 48 n. öl 134 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratában a dévaványai vezetőjegyző 1949. december 27-én kelt 52-16/1949. számú levele. 135 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratában az 1950. február 26-án keletkezett 5203-40-13/1949.I./8. számú irat. 136 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.1. számú iratban a másod-főjegyző 1950. február 15-én kelt 230-1/1949. számú levele. 137 Cirka (rövidítése: cca. vagy ca) = Latin, jelentése: körülbelül, mintegy. 138 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratában a túrkevei polgármester 1950. már­cius 17-én kelt 520-3/1950. ki. számú levele. 139 Sz. M. L. -Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. 1. számú iratában a főispán 1950. április 24-én kelt 5203­1-13/17/1950.II./5. számú levele. 140 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztály 5203-1/1950. 1. számú iratában a Belügyminisztérium 1950. május 5­én kelt 5203-3-15/17/1950.II./5. o. számú levele. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom