Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Az eddigi kat. holdankénti 60 kg búza bér helyett 50 kg búzát kértek. A község ezt is soknak találta és hosszas tárgyalás után 48 kg búzában állapodtak meg. Ezzel évi 60 mázsa megtakarítást értek el, ami - tekintettel arra, hogy a kisemberek terhének leszállításáról volt szó - nagy könnyebbséget jelentett. Az adót a jövőben is a község fizette. Ezt a megállapodást írásba is foglalták, amelyet a főjegyző és a főbíró írtak alá Budapesten és amelyet a következő képviselő-testületi közgyűlés elé terjesztettek jóváhagyásra.

114 1935-ben elvégezték a legelőre kivert állatok számlálását is, és sajnálattal állapították meg, hogy az 1934. évi állatszámhoz viszonyítva egyharmadával csökkent a kivert állatok száma.

115 Az elöljáróság nevében B. Kiss Márton helyettes főjegyző elmondta, hogy a község tulajdonát képező kígyósi legelő, valamint a báró Baldácsy-féle Protestáns Alapítványtól bérelt atyaszegi legelő kezelésével a községi gazdának és Takács Pál tanácsnoknak nagy mértékben megszaporodott a munkája, amit ellenszolgáltatás nélkül már nem lehet elkívánni az említettektől. Ezért Gyányi Ferenc községi gazdának 70 pengőt és három tehén járást, Takács Pál tanácsnoknak 80 pengőt és két tehénjárást szavaztak meg díjazásként.

116 A Földművelésügyi Minisztérium 147.501/1938. IV b. 1. szám alatt elrendelte a községi legeltetési szabályrendeletek felülvizsgálatát és a valóságnak megfelelő módosítását. Ezt az elöljáróság elkészítette. A község a földbirtok-rendezési eljárás során a részére juttatott úgynevezett gabonási, dosztai legelőket teljes egészében birtokolta, míg a kéthalmi legelő egy részéről lemondott úgy, hogy ma a község birtokában a esetei Herzog Mór Lipóttól megváltott 109 kat. hold 794 n. öl és a gróf Zamoyski Ágostontól megváltott 56 kat. hold 330 n. öl területű saját legelő és a báró Baldácsy Protestáns Alapítványtól bérelt 505 kat. hold 1.410 n. öl legelőterületek állnak rendelkezésükre, összesen 671 kat. hold 934 n. öl területtel, míg a szabályrendelet 1.129 kat. hold 332 n. ölről intézkedett. A község képviselő-testülete egyhangú határozattal elfogadta a közlegelőkről szóló községi szabályrendelet módosítását.

117 A Pusztaecsegre kiköltözött lakosok is egyre szervezettebb életet éltek, és egyre inkább falusi közösséggé kezdett válni a pusztán élő lakosság. Ennek egyik jeleként foghatjuk fel, hogy a szervezettebb életük érdekében különböző kezdeményezésekkel igyekeztek maguknak civilizáltabb életet teremteni. Ilyen volt az az indítványuk, amikor azt javasolták, hogy a Magyar Katolikus Vallásalap tulajdonát képező és Jurenák Sándor volt bérlő által Daróczy Lajosra és feleségére átruházott úgynevezett „méntelepi bérletből" mintegy 467 kat. holdat kitevő legelőt községi legelő céljaira vegyenek át. Az ecsegi lakosságnak fontos érdeke fűződne ahhoz, hogy a telep teljesen a földművelő lakosság részére megfelelő legelőterülettel álljon a rendelkezésére. Eddig az ecsegiek csak a teleptől igen távol fekvő községi legelőt használhatták, ami az itteni földműves lakosság állattenyésztése fejlődését gátolta. 114 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 31. szám - 1934. augusztus 4. 115 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 32. szám. - 1935. augusztus 11. 116 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1930-1935. - 10. kötet. - 88/1936.kgy. 5311/1936. közigazgatási irat. - 1936. augusztus 12. 117 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1930-1935. - 10. kötet. - 201/1939. kgy. szám. - 1939. július 31. 86