Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Erre a javaslatra a községi képviselő-testület egyhangú határozattal kimondta, hogy a Magyar Katolikus Vallásalaptól a Daróczy Lajos és neje által bérelt „méntelepi birtokból", amelyet a Földművelésügyi Minisztérium 194.236/VIL A. 1./1939. számú határozatával kisbérletekké alakított át, az egy tagban fekvő mintegy 467 kat. holdat kitevő legelő területet községi legelő céljára az 1940. évi október hó 1. napjától kezdődően haszonbérletbe átveszi. Utasította a községi elöljáróságot, hogy ennek a határozatnak a végrehajtásához a szükséges intézkedéseket tegye meg.

118 Az 1940. év utolsó képviselő-testületi közgyűlésén ismét tárgyalták az ügyet. A hosszúháti 467 kat. holdat kitevő legelőterületet, valamint ugyanebből a birtokból a Séllei András által bérelt 57 kat. holdas legelőterületet községi legelő céljára 1940. október 1-én haszonbérletként a község átvette. Az elöljáróság az Országos Földhitelintézettel megkötötte az alhaszonbérleti szerződést. A birtok átvétele alkalmával a birtokon lévő épületeket az elöljáróság kiküldöttei szintén átvették. Megállapították, hogy az épületek, eltekintve apróbb hibáktól, teljesen használható állapotban vannak és elvégezték azok kijavítását.

119 Ezzel a Pusztaecsegen lakó állattartó gazdák is legelőhöz jutottak. Közben azonban a község nem mulasztotta el az elég nagy területű legelő irányítójának továbbképzését sem, hiszen az Országos Zöldmező Szövetség által szervezett rét- és legelőgazdálkodási tanfolyamra elküldte a község-gazdát.

120 A Kígyósi legelőre 147 tehenet, az atyaszegi legelőre 89 üszőt és tehenet, 49 lovat és csikót, az ecsegi legelőre 90 üszőt és tehenet vertek ki. A kígyósi legelőn 20 magyar holdon (15 kat. hold), az atyaszegi legelőn kb. 250 magyar holdon (187,5 kat. hold), az ecsegi legelőn mintegy 200 magyar holdon (150 kat. hold) szénát termeltek. A községnek jutott 800-900 mázsa széna. A községhez a félév folyamán a legeltetési díjból 6.799 pengő folyt be, ebben benne van a bikákkal végzett fedeztetés díja, továbbá a kaszálóért befolyt 3.400 pengő is.

121 Ferencz József és társai, pusztaecsegi lakosok arra kérték a Borzi II. Bérlőcsoportot, hogy a hosszúháti legelőből a Hortobágy-Berettyó-csatorna jobbpartján elterülő mintegy 106 kat. holdnyi területű legelőt évi 70 mázsa búza haszonbérért nyári használatra kaphassák meg. Meg is kapták a kért földterületet.

122 A Magyar Katolikus Vallásalap legelőjéből Baghy Gyula pusztakengyeli földbirtokos 100 kat. hold legelőt bérelt nyári használatra 100 mázsa búzáért.

123 1944 tavaszán a dévaványai elöljáróság - feltehetőleg a jászberényi méntelep parancsnokságának kezdeményezésére - a község területén, az atyaszegi határban lévő 500 kat. hold kiterjedésű legelőn csikólegeltetést vállalt. Ide mintegy 120 csikót - féltől három éves korig - hajtottak ki. Ezért csikónként 40 pengőt kaptak. Ellenőrzésről a méntelep parancsnokság útján a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodott.

124 118 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 10. kötet. - 220/1940. kgy. szám. - 1940. augusztus 9. 119 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 11. kötet. - 315/1940. kgy. szám. - 1940. december 28. 120 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1941-1943. - 12. kötet. 153/1941. kgy. szám. - 1941. június 21. 121 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1941-1943. - 12. kötet. - 149/1941. kgy. szám. - 1941. június 21. 122 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1941-1943. - 12. kötet. - 70/1942. kgy. szám és 3048/1942. ikt. szám. - 1942. május 10. 123 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1941-1943. - 12. kötet. - 69/1942. kgy. - 3721/1942. ikt. szám. - 1942. május 16. 124 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1944-ből. - 7359/1942. ikt. szám. - 1942. április 24. 87