Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ismét foglalkozott gróf Zamoyski Tamásné legelőmegváltási árának pontosításával. Azt kat. holdanként 303,50 pengőben állapította meg, ez összesen 18.210,60 pengőt tett ki.

110 A juttatott legelőkön alakult legeltető társaságok is élték a maguk mindennapi életét. A Dévaványai Csordatartó Birtokosság Legeltető Társulata 1934. február 18-án Kürti Lajos elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését a Gazdaszövetség nagytermében. A közgyűlésen ismertették a zárszámadást. A bevétel 7.451,75 pengő volt, a kiadás 7.256,25 pengőre rúgott, a maradvány így 195,48 pengő. A vagyoni helyzet tehát kielégítő volt, de az eredmény ennél szebb is lehetne, ha a Társulat nem fizetett volna rá 791 pengőt az elmúlt évi gazdálkodásra. (A ráfizetés a kiadandó és a ki nem adott marhajárások közötti differenciából adódott.) Hogy ez a helyzet a jövőben meg ne ismétlődhessék, Bogya Bálint gazda azt indítványozta, hogy a ki nem adott járásokat árverés útján újból értékesítsék, illetve csak a kiadott járások után befolyt összeget osszák szét arányosan a Társulat tagjai között. A Társulat közgyűlése úgy döntött, hogy az 1934. évben kiadandó marhajárások díját 20 pengőről 16 pengőre szállítják le.

111 A képviselő-testület 1934. július 27-én rendkívüli közgyűlést tartott az atyaszegi legelő ügyében. A báró Baldácsy-féle Protestáns Alapítvány igazgatósága arról értesítette az elöljáróságot, hogy az atyaszegi legelőre - kat. holdanként 50 kg búza bérrel - ajánlata van. Amennyiben a község is megadja az 50 kg búza bért, úgy azt Dévaványa községnek adja bérbe. Halmágyi Ferenc

112 főjegyző azt javasolta, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés kérje ki a Községi Mezőgazdasági Bizottság véleményét is. A felszólításra dr. Schweiger László, a bizottság elnöke a bizottság nevében kijelentette, hogy a községnek erre a legelőre feltétlenül szüksége van. Z. Nagy Ferenc képviselő felszólalásában kijelentette, hogy az Alapítvány jogtalanul járt el, amikor a legelőre bérleti ajánlatot kért. Kétségbe vonta az Alapítvány 50 kilós bérleti ajánlatát és azt javasolta, hogy a képviselő-testület maradjon meg előbbi határozata mellett és bíróság útján kérje a bér leszállítását. A képviselő-testület úgy döntött, hogy Halmágyi Ferenc főjegyzőt és Dékány Sándor főbírót bízza meg a legelő ügyében a személyes tárgyalások felvételére a békés elintézés érdekében.

113 Az említettek meg is kezdték a békés tárgyalásokat az alapítvánnyal az 505 kat. hold kiterjedésű atyaszegi legelő bérlete ügyében, amelyből 30 kat. holdat szántóként használt a község. A bérleti szerződést annak idején 25 évre kötötték azzal a megszorítással, hogy 10 év lejárta után a község akár magánegyezség, akár pedig bíróság útján kérheti a bér leszállítását, ha a gazdasági viszonyok rosszabbak lesznek. A község most, miután 10 év lejárt, élt is ezzel a jogával, de a Baldácsy-alapítvány kezelősége eleinte mereven elzárkózott a kérés teljesítése elől. Már úgy volt, hogy egy képviselő-testületi határozat alapján a bírósághoz fordulnak, amikor az alapítvány engedékenységet kezdett mutatni. 110 O. L. - Z-140. szekció. 302. csomó - M-2127., amelyben található a 2.357/1933. O.F.B. számú ítélet, kelte 1933. február 16. 111 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 8. szám. - 1934. február 25. 112 Hatlzhoffer Ferenc vezetéknevét belügyminisztériumi engedéllyel Halmágyira változtatta. A továbbiakban - a forrás keletkezési időpontja függvényében - mindkét néven előfordulhat. 113 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 30. szám. - 1934. július 29. 85