Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

hozásának szükségességét, a gazdatársadalomra és a fogyasztó közönségre származható és várható előnyeit. Ismertette az alapszabály tervezetet és közölte az elgondolásokat, melyeket a szövetkezet vezetésénél érvényesíteni óhajtanak. Az előterjesztéshez B. Kiss Márton főjegyző, Barabás Bálint adóügyi jegyző és dr. Tóth István Hangya ügyvezető szóltak hozzá, és mindhárman a létesítendő szövetkezet előnyeit és szükségességét hangoztatták. A módosító javaslataik letárgyalása után a közgyűlés a szövetkezet megalakítását kimondta és az alapszabályokat elfogadta. A megalakulás elhatározása és alapszabály elfogadása után az igazgatóság megválasztása következett. B. Kiss Márton főjegyző javaslatára egyhangú lelkesedéssel választották meg: Antalffy Jenő, Földessy Zsigmond, Bogya Elemér, Szarka Ferenc, Kürti Lajos, Sélley Gyula, Kónya Károly, Zsigmond János, Zsila József, Csatári Zsigmond, Z. Nagy Ferenc, és Csermák Lajos urakat igazgatósági tagoknak. Felügyelő bizottsági tagokul megválasztatták: Barabás Bálint, Csillag József, D. Tóth Péter, Földessy Ferenc és V. Szabó Zsigmond gazdákat. A közgyűlés után megkezdődött a tejgyűjtés, és máris többszáz gazda jelentkezett, hogy szeretne a tejszövetkezet tagja lenni."

976 A tejszövetkezet életéről sajnos későbbi tudósításokat nem találtunk, így további működéséről sem tudunk számot adni. A MÉHÉSZ KÖR Egy úgynevezett rövid hírben értesítette a helyi sajtó olvasóközönségét arról, hogy 1936. november 22-én 27 taggal megalakult a dévaványai méhész kör. Elnöke B. Kiss Márton főjegyző lett, alelnöke Botos József, a pénztárosi tisztet pedig Dómján István látta el.

977 GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTŐ ÉS KÖZPONTI SZESZFŐZŐ SZÖVETKEZET Talán a legelső szövetkezetek között kellett volna említeni, hiszen adataink szerint működését már az első világháború kitörése előtt megkezdte. Megléte egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a nagyközség közigazgatási területén és Dévaványa környékén olyan intenzív gyümölcstermelés folyt, amely szükségessé tette ennek a szövetkezetnek a megalakítását. A szövetkezet megalakulásának időpontjában szőlőtermelés már nem folyt Dévaványa területén, bár a házak udvarán lévő kertekben néhány tő megtermett, de ez nem volt számottevő. Az 1890-es évek elején fellépett filoxéra járvány kipusztította a szőlőállományt Dévaványán. A gazdaságokban még élő „szőlőföld" elnevezés csak az egykor szőlőterületként használt föld elnevezését jelentette, ennek valóságos alapja nem volt. Az 1930-as évek elején telepített egy gazda Szartoson mintegy két és fél kat. hold szőlőt, ami abban az időben nagy feltűnést keltett gazdakörökben. Szintén ebben az időben telepített Rácz Ferenc MÁV pályamester a Szederkertben mintegy 100 négy976 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - X. évf. 26. szám. - 1942. június 27. 977 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - IV. évf. 48. szám. - 1936. november 29. 345