Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A dévaványai gazdák nevében Grósz Miksa Csatári István birtokossal együtt Nagyváradra utazott, hogy a szomorú helyzetre való tekintettel kérjék a szivattyúk éjjel-nappal történő üzemeltetését. Ezt az ármentesítő társulatnál meg is ígérték, de az ígéret csak ígéret maradt. A kiszivárgott hírek szerint a szivattyútelepek éjjel nem működtek, holott a működési naplóban ez így volt bejegyezve. Az igazságot azonban csak egy vizsgálat derítheti ki. Április 12-e körül jött ismét 15 hordó olaj a szivattyútelepekre, de ez sem tartott sokáig. A telepek május 1-től 8-ig ismét nem működtek. A belvizet rettenetes szárazság követte, ettől függetlenül a búzavetések vízben álltak. A szokatlan belvizet a gazdák előadása szerint a mostoha időjárás mellett különösen az okozta, hogy a felső réhelyi csatorna összeköttetésben van a szeghalmi felső csatornával, amelynek vizeit a szeghalmi szivattyútelepen kellene átvezetni. Azonban az a szivattyútelep sem volt működésben. Mind a szeghalmi, mind a ványai vizek tiltó 806 hiányában letolultak a mélyebb fekvésű dévaványai csatornákba és a földeket a csatorna gátjain át elárasztották. Úgyszintén a nagyéri csatorna is szinte mesterséges vízlevezetője volt a szeghalmi és füzesgyarmati vizeknek. Tiltó nem volt sehol. A csatorna a társulat kicsinyessége miatt nem volt rendben, mert talán sajnálta és sajnálja az ellenszegülőktől a szükséges földet kisajátítani és ennek következtében ezek a más határbeli vizek is, szinte mesterséges úton a dévaványai földeket árasztották el. J. Tóth Sándor és Papp András dévaványai lakosok állítják azt is, hogy szintén érdektársaik nevében április 15-én bent jártak a társulati igazgatóságnál és kérték a Lénárt Bálint földjénél lévő tiltó megnyitását, hogy a vizektől szabaduljanak. Erre a társulati főmérnök azt válaszolta, hogy azt nem teheti, mert a szivattyútelepnél nincs olaj. Az érdekelt gazdaközönség egyébként kijelentette, hogy egy esetleges vizsgálat alkalmával bőven fog adatokat szolgáltatni arra, hogy a társulat a szivattyútelep üzemben tartása körül mulasztásokat követett el. A társulat levelei igazolták, hogy az őszi, téli, tavaszi -valójában majdnem évtizeden át nem tapasztalható - csapadékok dacára a szivattyútelepek működésben tartásához szükséges olaj kellő időben történő beszerzéséről nem gondoskodtak, s ezzel a birtokosságnak kiszámíthatatlan károkat okoztak. Ezt nem lehet menteni olyan kifogásokkal, hogy a nyersolajat a hadügyi kormány lefoglalta, és hogy az előre beszerzett olaj apadásnak van kitéve. A hadügyi kormányzat intézkedése későbbi keletű, ezt a csapadékok kezdetekor - ha a társulat vezetősége megjelölte volna a felhasználás célját - a nyersolajat a társulat rendelkezésére bocsátották volna. Nem vehető figyelembe a társulat vezetőségének az a védekezése sem, hogy a nyersolaj sokat apaszt, mert a tár806 Vízkiviteli tiltó, vízszintszabályozó = Mederbe beépített, esetleg időszakosan beillesztett szerkezet a vízfolyás részbeni vagy teljes szabályozására oly módon, hogy a vízszintet szabályozza és megemelje. Ezáltal lehetővé válik a víz kibocsátása egy vagy több kisebb árokba, ill. a földekre. A mederben keresztirányban kiképzett gát elnevezése terelő vagy duzzasztó tiltó, az oldaltöltésbe építetté pedig vízkiviteli tiltó. Kieresztő tiltó = Műtárgy a víznek egyik sávból vagy kalitkából a másik, alacsonyabban fekvő sávba, kalitkába való vezetésére. Esetenként a tiltó a víznek a földárokból a földekre való kivezetésre is használható. Hordozható tiltó = Erős vászondarab vagy hajlékony plasztikfólia, melyet valamely árokban a vízmosás megakadályozására használnak a víznek másik árokba, barázdákba vagy a táblára terelése végett. 295
