Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

be bevont terület nagysága, de még ezzel sem érte el a határ teljes területét, ekkor is csak mintegy 90%-os volt az árvízvédelembe bevont terület nagysága. Ezzel azonban az élvonalba tartoztak, hiszen nyilvánvaló volt, hogy Dévaványa lakosságának létkérdése a zabolátlan vizek korlátok közé szorítása. Az 1893. június 2-án tartott képviselő-testületi közgyűlésen tárgyalták a BerettyóKörös Vízszabályzó és Ármentesítő Társulat beadványát, amelyben kérték, hogy a körgát által védett területek után megállapított évi 1.419 forint összeget fizesse meg a község. A közgyűlést azonban nem tájékoztatták megfeleló'en arról, hogy abban az esetben mi történik, ha a község a saját körgátját a védelem hatásának fokozása érdekében megmagasítja, és ezt a vízkönyvbe bejegyezteti, akkor mekkora terhet kell viselnie. Addig azonban, míg erról nem kaptak megfelelő tájékoztatást, a karbantartás évi összegének kifizetését függőben tartották. Ugyanakkor utasították az elöljáróságot arra, hogy ebben az ügyben a szükséges információkat szerezze be. Az ezzel kapcsolatos eljárás azonban a többszöri tárgyalás ellenére majd egy évig elhúzódott, míg végre 1894. május 25-én döntöttek az összeg kifizetéséről.

803 1895. március 25-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalták a belvíz ügyét. 15 képviselő kezdeményezésére hívta össze Gyányi István főbíró a közgyűlést, mert a határban nagy területeket borított a belvíz, amelynek levezetése igen sürgős feladatott jelentett a község vezetősége számára. A mielőbbi intézkedést sürgették a képviselők. Utasításba adták, hogy az elöljáróság sürgősen hívja fel a földtulajdonosok figyelmét is az őket fenyegető veszély elhárítására. Vad Ferenc képviselő indítványozta, hogy miután a dévaványai határ területe egészben vízszabályozási költségekkel terhelt, ezért hívják fel a két ármentesítő és belvízszabályozó társulat figyelmét is a veszély elhárítására. Ugyanakkor a képviselő-testület kérje a Földművelésügyi Minisztérium közbenjárását is a veszély elhárításának szorgalmazására.

804 Az 1898. március 31-i közgyűlésen Erdélyi Kálmán jegyző előterjesztette, hogy a varsányháti közdűlő útból az Ivánfenéki Társulat vízlevezető csatornájával mintegy 120 cm szélességű részt elfoglalt. A kiásott földdel ezt az úttestet - amely eddig járhatatlan volt - megtöltötte. Emiatt indítványozza, hogy méltányossági szempontból a 8 öl szélességű út csatornával elfoglalt részét díjtalanul engedjék át a társulatnak azzal a kikötéssel, hogy ha ennek az útnak a kihasítása iránt indított pert a varsányhátiak elvesztenék, az elfoglalt területért, mely akkor gróf Zamoyski és mások tulajdonát fogja képezni, a község szavatosságot nem vállal, és köteles lesz a társulat az egyes birtokosok részére ha ezek azt követelnék - az elfoglalt területért kárpótlást adni anélkül, hogy ezért a társulat a községtől valamit követelhetne. Az indítványt a képviselő-testület egyhangúan elfogadta.

805 803 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 3. kötet. - 57/1893. kgy. szám. - 1893. június 2, - 66/1893. kgy. szám - 1893. június 17. 79/1893. kgy. szám. - 1893. augusztus 11. - 59/1894. kgy. szám. - 1894. április 23. és 63/1894. kgy. szám. - 1894. május 25. 804 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 3. kötet. - 32/1895. kgy. szám. - 1895. március 25. 805 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 3. kötet. - 101/1898. kgy. szám. - 1898. augusztus 31. 293