Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Arról még van tudomásunk, hogy 1942. szeptember 24-én ülést tartott a mezőgazdasági bizottság közgyűlése, de sem a tárgysorozatot nem ismerjük, sem az ülés jegyzőkönyve nem került elő.

739 Jelentős fóruma volt a községnek a mezőgazdasági bizottság, amelynek vezetését dr. Schweiger László, vitéz Lipcsey Márton és Z. Nagy Ferenc olyan kitűnő érzékkel oldotta meg, hogy országos jelentőségű kezdeményezések indultak el közgyűlési tárgyalásai nyomán. - Innen indult el végső soron a dévaványai szik javítás ügye, amely később több száz hold megjavítását és politikai kérdésként a kisgazdák győzelmét eredményezte. - Itt határozták el, hogy emlékiratot intéznek a kormányhoz a község mezőgazdaságának teljes megreformálása ügyében. - Ez a bizottság javasolta az ármentesítő és belvízszabályozó társulatoknak, hogy az ár- és belvizet levezető csatornát úgy építsék meg, hogy szükség esetén öntözőcsatornaként is funkcionálhasson. - Ebben a bizottságban döntöttek arról, hogy az Alföld-fásításban minden erejükkel részt vesznek. Ennek eredményeként 15 év alatt megváltoztatták a határ képét és mikroklímáját. Ezek az eredmények úgy születhettek meg, ha a község lakossága partner volt a kezdeményezések végrehajtásában és kivitelezésében. Bátran állíthatjuk, hogy az ötletet adókon kívül a mezőgazdasági népesség olyan hangadókra hallgatott, akik a jó ügy érdekében mozgósítani tudták a község lakosságát a fent már vázolt feladatok végrehajtására. Ezért tisztelet illeti meg ezt a közösségformáló, eredményesen működő bizottságot. Az utolsó jegyzőkönyv, amely a községi mezőgazdasági bizottság működéséről fennmaradt az az 1944. július 3-án tartott ülésen készült. A bizottság tagjaikon kívül jelen voltak a nagyobb gazdaságok vezetői és a bércséplők is. B. Kiss Márton főjegyző a mezőgazdasági termények megóvását célzó légoltalom megszervezésére hívta fel a gazdák figyelmét. A következő napirendnél a főjegyző ismertette a traktor üzemanyag korlátozásról szóló rendeletet, rámutatott arra, hogy ezek a rendelkezések a gabonának a kellő időben való elcsépelését teszik lehetetlenné, mert a legtöbb bércséplő már az év elején a szántási munkákhoz igénybe vette a július 31-ig kiadható üzemanyag mennyiséget, márpedig a szikes földeken július 15-én megkezdhető lenne a cséplés. Javasolta, hogy a mezőgazdasági bizottság sürgősen tegyen előterjesztést a rendelet olyan értelmű megváltoztatására, hogy a szükséges üzemanyagot a traktor tulajdonosok a csépléshez megkaphassák. B. Kiss Márton főjegyző tájékoztatta a mezőgazdasági bizottság tagjait arról is, hogy 1944. június 30-án 17 órakor a község határában jelentős jégeső pusztított, amely mintegy 5.000 kat. hold területen 20-100%-os kárt okozott a mezőgazdasági növényekben. 739 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1942. (3115-6481.) és 1943. (329-1376.) 19. doboz. - A meghívó kelte: 1942. szeptember 22. A közgyűlésre meghívást kapott: Hegedűs Jenő, Bereczki Károly, Somogyi Ferenc, Lengyel Ignác, Kónya Károly, Szilágyi Ignác, Nagy József, J. Erdős Ferenc, Csillag József, Bereczki Imre, Kürti Lajos, Földessy Ferenc, vitéz D. Tóth Kálmán, Szarka Ferenc, Séllei Gyula, vitéz Lipcsey Márton, Z. Nagy Ferenc, Csatári János, Vad Gyula Lajos, Szőke Vince, Futó Sándor, Matusz Lajos, B. Kiss Márton, Földessy Zsigmond, Fábián I. Miklós, Antalffy Jenő, Toroczkay Lajos, vitéz Máté Tivadar, Vaszkó Mihály, K. Tóth Ferenc, D. Nagy Imre, Szitás Sándor, Gyányi László, Csillag Ignác, Kónya Bálint, Borok Ferenc, Cs. Tóth József, Zsila József, Bogya Ferenc, Cs. Szabó Lajos, H. Nagy Lajos, Bogya Bálint, Bogya Elemér, E. Tóth Mihály, Gyűjtő Lajos, Kun Péter, D. Tóth Kálmán, Debreczeni Dénes, Pálffy Lajos, ifj. Boros Károly. 266