Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A mezőgazdasági bizottság munkás tagjai kérték a bizottságot, hogy állapítsák meg a marokszedők keresetét, mert az aratók nagyon magas béreket kénytelenek a markosoknak kifizetni. Többek hozzászólása után a bizottság javasolta, hogy a markosok keresete szabad egyezkedés tárgyát képezi, de az arató keresetének egyharmadánál több nem lehet. A markosok élelmezéséről az aratónak kell gondoskodnia. K. Tóth Ferenc kamarai tag elmondta, hogy a közelmúltban leégett Erzsébet-malom 740 nagy kiesést jelent a liszt ellátás terén. Ezért azt javasolta, hogy a bizottság sürgősen kérelmezze egy-egy liszt cseretelep felállítását a községben és Pusztaecsegen. Tájékoztatták a gazdákat arról is, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara aratógépeket küldött a községbe, hogy ezzel is meggyorsítsák az aratást. Kérnek minden gazdát, hogy minél előbb igényeljék az aratógépeket. A gazdák kérték, hogy a községben lévő és üzemanyaghiány következtében leállt kalapácsos darálókat minél hamarabb lássák el üzemanyaggal, hogy ismét tudjanak dolgozni. 741 SZIKJAVÍTÁS Dévaványának hosszú évszázadok óta meglévő problémája volt az, hogy közigazgatási határában igen nagy területet foglalt el a szik. Ennek hasznosítása elsősorban az állattenyésztés, a szántóföldi növénytermesztés esetében pedig a gabonatermesztés feladata volt. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a Szarvason és környékén végrehajtott digózás 742 eredményeire is figyelemmel energikusan propagálta gazdaközönségének a szikes talajok megjavítására irányuló munkálatok megkezdését. Ezt elősegítendő már 1923ban felterjesztésben kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a szikjavítási célra legtöbb esetben kitűnően bevált cukorgyári mésziszap kedvezményes vasúti szállítását engedélyezze. 743 Az első átgondolt és komoly szikjavítási kísérletre 1935-ben került sor, amikor a község mezőgazdasági bizottsága javaslatára a képviselő-testület elhatározta, hogy mintegy 50 magyar hold (37,5 kat. hold illetve 20 ha) kiterjedésű területen kísérel meg szikjavítást végezni. Ehhez 6.500 pengő kamatmentes államkölcsönt kért. 744 Ezt követően egy hosszú cikkben tájékoztatta a szikjavítással összefüggő kérdésekről a község lakosságát, illetve közvéleményét dr. Schweiger László, a Herzog-uradalom 740 A malom a Kisújszállási út és a Szeghalmi út sarkán állt. A tüzeset után megmaradt épületrész „Leégett malom" néven élt a köztudatban. 741 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. 1944. - 29. doboz. - 6286/1944. iktatószámú iratban az 1944. július 7-én felvett jegyzőkönyv. 742 Digózás: Jellegzetesen magyar, hagyományos talajjavítási eljárás. Elterjedten alkalmazták szolonyec típusú szikes talajokon. Főként ott gazdaságos, ahol a javítandó terület közelében szénsavas meszet és gipszet bőségesen tartalmazó altalaj található. A kitermelt földanyagot a javítandó területen úgy terítik el, hogy annak egy része összekeveredjen az eredeti feltalajjal, tetemes része azonban a felszínen maradjon. A digóföld kitermelésének és terítésének minden folyamata gépesíthető. - Irodalom: Mezőgazdasági lexikon 1. köt. - 305. p. 743 Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara éves jelentései, 1927. - 10. p. 744 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 10. kötet. - 47/1935. kgy. 5138/1935. ikt. szám. - 1935. július 31. 267
