Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Az O.F.B. a 380/1923. O.F.B. számú ítéletével a Magyar Katolikus Vallásalap birtokát, a házhelyek kiosztásától eltekintve, a megváltás alól mentesítette, e birtok tehát az eljárás további folyamán csak a házhelyrendezés szempontjából jöhetett figyelembe. Ez már terjedelménél fogva is nagybirtok, ezért a házhely céljaira szükséges terület megváltása törvényileg megalapozott volt az 1920. évi XXXVI. törvénycikk 30. §-a értelmében. 598 Az 1925. évi póttárgyalás azonban néhány apróbb változást Ecseg-puszta esetében is hozott. Hirt Erzsébet helyettes postamester, Dévaványa-pusztaecsegi lakos érdemességét megállapította a póttárgyalás és a nevezettet postahivatal és postamesteri lakás céljaira Pusztaecsegen 600 négyszögöles házhelyhez juttatta. Ennek kielégítésére a Magyar Katolikus Vallásalap birtokából megváltott még további 600 négyszögölet. A házhelyhez juttatottak részére a Magyar Katolikus Vallásalap négyszögölenként három kilogrammos búzaárat javasolt egyezségi alapnak, ennek is a kiegyenlítésére méltányos feltételeket helyezett kilátásba. Ezért az O.F.B felhívta a tulajdonost arra, hogy mielőbb kössék meg a szerződést mind a 101 házhely tulajdonossal, és a szerződéseket juttassa el az O.F.B.-hez is. Az O.F.B. a Magyar Katolikus Vallásalaptól házhelyek céljára megváltott, és az Ecseg-pusztára kitelepülök részére juttatott házhelyeknek azonnali birtokba adását rendelte el. Azért döntött így, hogy ezáltal a kitelepüló'knek a juttatott földek átvételekor azok közelében már lakásuk legyen. A képviselő-testület 1928. március 30-i közgyűlésén már a csendőrség ecsegpusztai laktanyájának a telkéről is szó esett. A község részéről ennek a házhelynek a kijelölése és a csendőrség részére történő átadása előnyös, mert az ecsegi körzetben már sokan élnek, akinek a biztonságát fokozott szolgálattal kell ellátnia a csendőrségnek. 599 Közben egyre nagyobb jelentősége lett Ecseg-pusztának, éppen a körzetében elterülő nagybirtokokon levő munkaalkalom miatt. Ehhez azonban hozzájárult az is, hogy több középbirtok 25-30 kat. holdas parcellákban kishaszonbérletre adta ki birtokát, amely jó megélhetési lehetőségnek kínálkozott. Ennek elősegítésére szerettek volna egy szövetkezetet megnyerni abból a célból, hogy mintegy száz bucsatelepi és ecsegi lakos részére letelepedési lehetőséget teremtsen. Az volt a kívánságuk, hogy az adott szövetkezet segítségével saját telkük és lakóépületük lehessen. A Pusztecsegre települni kívánók Bogya József 80 kat. holdas birtokát nézték ki arra, hogy annak megvétele estén azt házhelyek céljára 600 négyszögöles teleknek kiosszák. Ajánlkozott egy szövetkezet erre a célra, de a jelentkezések összeírásánál tovább nem jutottak. 600 Mindenesetre már az is jelzésként fogható fel, hogy az eddig kiosztott száz körüli telek kevés volt az igények kielégítésére. Végül csak 1941 végére sikerült újabb telkek kialakítására lehetőséget teremteni. Pedig már 1937. március 23-án érkezett egy kérvény Dévaványa község elöljáróságához, amelyben egy egyszerű ember mondta el, hogy Pusztaecsegen nem elég az 1925-ben kiosztott száz házhely, mert az azokon felépült házak némelyikében háromnégy család is szorongott 10-15 gyerekkel. Hetvenketten írták alá a kérvényt, amelyet az 598 O. L. - Z-140. - 148. csomó. - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet. 599 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 9. köt. - 1928. március 30. - 31/1928. kgy. szám. 600 MAGYAR VIDÉK - I. évf. 16. szám. - 1932. május 22. és I. évf. 17. szám. - 1932. május 29. 213
