Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

mára ezek alapján úgy döntött, hogy a sertésoltó-telepet Devaványán építteti fel. A Kamara tisztviselője dr. Szalay György kamarai főtitkárral és a község állatorvosával megtekintette a község által felajánlott telephelyeket. Ezt követően eljártak a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi osztályánál a kérdés részleteinek tisztázása érdekében, majd a Kamara kérésére összehívták a dévaványai képviselő-testület közgyűlését a megkívánt közgyűlési határozat meghozatala céljából és az időközben bekért építési pályázatok elbírálására. A Kamara megkereste a törvényhatósági állatorvost a mielőbbi helyszíni szemle megtétele érdekében. A vármegyei törvényhatósági bizottság is hozzájárult a telep építéséhez. Ezt követően megkezdődhetett a kivitelezés.

249 Az Országos Mezőgazdasági Kamara éves jelentése is megemlíti a Tiszántúl állategészségügyi helyzetét. Tájékoztat arról, hogy a rászoruló és csak néhány sertést tartó kisbirtokosok teljesen ingyen kaptak oltóanyagot a sertéseket támadó betegségek elleni védekezéshez. Ennek kapcsán említette meg, hogy az 1942. évben elkészült Devaványán a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által kezdeményezett sertésoltó-telep, amelyhez a Földművelésügyi Minisztérium nyújtott anyagi támogatást.

250 Az ünnepélyes átadásról - amelyet 1943. április 4-én tartottak - a Dévaványai Hírlap az első oldalon számolt be. Az átadáson dr. Szalay György kamarai főtitkár mutatta be az épületet a vendégeknek,

251 majd dr. Toroczkay Lajos állatorvos ismertette az oltási eljárás folyamatát.

252 Érdemes megjegyezni, hogy a dévaványai sertésoltó telep az ország első ilyen jellegű intézménye volt. A Földművelésügyi Minisztérium azonban nemcsak a sertésoltó-telep építését támogatta Devaványán, hanem - a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közbenjárására - az atyaszegi legelőn egy csikónevelő telep létrehozását is elhatározta. Az építésre négy pályázat érkezett be, amelyek közül a szolnoki Államépítészeti Hivatal Kónya Mihály 48.111,20 pengős ajánlatának elfogadását javasolta. Ezt erősítette meg a jászberényi méntelep katonai osztag parancsnoksága is, ezért a képviselő-testület felé ennek az elfogadását javasolták. A Méntelep parancsnokához azonban csak 40 ezer pengő érkezett le erre a célra, így a községnek a saját pénztárából kellett volna fizetni a további 8.111,20 pengőt. Emiatt adott be kérelmet az elöljáróság a minisztérium illetékes osztályához, ahol további ötezer pengőt utaltak ki erre a célra. A még mindig fennmaradó 3.111,20 pengőt a község az alispántól kérte segély címén, így a csikónevelő építése is megkezdődhetett.

253 249 a./Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara éves jelentései - 1941. július hó 1-től szeptember hó 30-ig terjedő időszakra. - 22. p. b./ U. a. - 1941. október 1-től december hó 31-ig terjedő időszakra. - 21. p. 250 OMK jelentések az 1943. évről. - 87. p. 251 Az ünnepségen megjelent gróf Dessewffy Aurél, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr. Csukás Zoltán egyetemi magántanár, dr. Szalay György kamarai főtitkár, dr. vitéz Kantha Géza kamarai főintéző, dr. Mudrony Ferenc miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium állategészségügyi főosztályának a főnöke, dr. Schwanner Jenő, az állategészségügyi szakügyek ügyosztályának főnöke, vitéz Lipcsey Márton ny. huszártábornok, országgyűlési képviselő, Breznay Mihály járási főszolgabíró a főispán és az alispán képviseletében is, dr. Polgár József, a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnöke, Sulyok Elemér, a törökszentmiklósi gazdasági szakiskola igazgatója, Farkas Miklós gazdasági felügyelő stb. 252 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - XI. évf. 15. szám. - 1943. április 10. 253 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1941-43. - 12. kötet. - 106/1942. kgy. szám. - 1942. július 24. 128