Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A csikóneveló' telep 1943-ban elkészült és az ünnepélyes átadásra 1943. május 18-án került sor. Ebból az alkalomból a községi mezőgazdasági bizottság vitéz Lipcsey Márton ny. vezérőrnagy, országgyűlési képviselő elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, amelyen Lipcsey tábornok megnyitója után Kun Péter gazda tartott előadást a dévaványai lótenyésztéssel kapcsolatos kérdésekről, majd vitéz Petkó Szandtner Tibor vezérőrnagy, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főosztályának főnöke tartott előadást, aki később B. Kiss Márton főjegyzőnek ünnepélyesen átadta a csikónevelő telepet. Az ünnepséget egy szűkkörű ebéd követte, amelynek ára (ital nélkül) 2,60 pengőbe került.

254 Az eseményről a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara éves jelentése is beszámolt.

255 A községi elöljáróság kihasználva azt a lehetőséget, amelyet a zsidótörvények biztosítottak számára, megkísérelte, hogy a báró Herzog-uradalom területén lévő sertéshizlaldát - miután a tulajdonos ilyen irányú tevékenységét a jogszabályok már lehetetlenné tették - a község kezelésében üzemeltessék. Ehhez azonban nem rendelkezett forgótőkével, amit a Debreceni Első Takarékpénztártól szeretett volna kölcsönként felvenni. Ilyen irányú kérelemmel fordult a bankhoz, amire a következő válasz érkezett a községi elöljárósághoz: „Hivatkozással igen tisztelt Főjegyző Uruknak - B. Kiss Mártonnak - a község 200.000,- pengős sertés hizlalási hitele tárgyában már korábban szeghalmi fiókunkkal, majd pedig Vezérigazgatónkkal folytatott tárgyalásaira, tisztelettel közöljük, hogy hajlandók vagyunk a fent jelzett célra felsőbb hatóság által jóváhagyott képviselőtestületi határozat alapján 200.000,- pengő váltóhitelt egy évi időtartamra folyósítani, a község által elfogadói minőségben aláírt 3 havi váltók alapján, a Magyar Nemzeti Bank visszleszámítolási kamatlábát 3 és fél %-kal meghaladó, tehát jelenleg 6 és fél % kamat mellett, valamint azzal a feltétellel, hogy a község biancó bekebelezési engedélyt ad a tulajdonát képező föld- és házingatlanokra, továbbmenőleg pedig kijelenti, hogy a hitel fennállása alatt a bekebelezési okiratban foglalt ingatlanokat sem megterhelni, sem pedig elidegeníteni nem fogja. Hozzájárultak ahhoz, hogy fenti hitelből vásárlandó sertések tulajdonjoguk fenntartása, de a mi kézizálogunk mellett, a esetei Herzog uradalomban hizlaltassanak s a felvásárlandó takarmányok is kézizálogunkba adással ott tároltassanak. Fenti műveletek lebonyolításáért egyszersmindenkorra a hitelösszeg utáni 1%-ot térítenek az intézetnek. Fenti hitelajánlatunkat 30 napig tartjuk fenn s ha annak folyósítása aktuálissá válik, a szükséges okiratok kiállítása végett szíveskedjenek intézetünket kellő időben megkeresni."

256 A képviselő-testületi közgyűlések jegyzőkönyveiben erre semmi utalás nem történt a továbbiakban, tehát úgy tekinthető, mint egy kísérlet arra, hogy a közellátás nehézségein hogyan lehetett volna segíteni ezzel a helyi kezdeményezésű akcióval. A vármegyei gazdasági felügyelőség három tenyészbikát küldött a községnek. Ezek közül kettő a községé, a harmadik pedig a Borzi I. Legeltetési Társulaté.

257 254 Sz. M. L. - Dévaványa község közigazgatási iratai 1943-1944. - 21. doboz. - 468/1943. ikt. számú irat, amelynek kelte 1943. május 28. 255 Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara éves jelentései - 1941. július hó 1-től szeptember 30-ig. - 22-23. p. 256 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1942-43. - 7515/1942. ikt. számú irat, kelte 1942. augusztus 24. 257 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1944. - 27. doboz. - 4620/1944. ikt. számú irat, kelte 1944. június 21. 129