Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Sári Zsolt: Az Eucharisztia ünnepének - Úrnap - kialakulása és magyarországi története

képviselői. Az űrnappal legszorosabb kapcsolat a szegedi, a bátai és a győri kegyhellyel kapcsolatban mutatható ki, hiszen ezeken a helyeken az úrnapi misén felmutatták, a körmenetben pedig körülhordozták az ereklyét.

18 A szegedi vérző ostya kultuszáról a Lányi kódex tudósít, az ereklye főünnepe, búcsúnapja úrnap volt. A Szegedről Somlóvásárhelyre telepített premontrei apácák számára készült kódexben szerepel egyedül az eddig ismert adatok közül úrnapi elnevezésként a szentvérnap: „Ur napyarol, akar zent weer napyrol meg vagyon zerezven". Az úrnapi kultusz és az Eukarisztia tiszteletének emlékei az Oltáriszentség tiszteletére szentelet templomok, kápolnák és oltárok.

20 Az úrnapi kultusz fejlődését a reformáció állítja meg, rövid időre megszakítva az úrnap jelentőségét. A reformáció hitvitáinak egyik szegletköve az eukarisztia, az oltáriszentségben megnyilvánuló valóságos jelenlét lett. A református prédikátorok támadják az úrnapi kultuszt: Szkhárosi Horváth András írja „Viseld az bálvánt űrnapján árrnyékába".

21 Komáromi Csipkés György is az úrnapi körmenet ellen fordul: „superlát alatt iszonyú sok muzsikálással, loevéssel, dobolással, trombitálással, zászlókkal hordoztatik az ostya".

22 Komáromi Csipkés idézete a néprajzi kutatás számára is érdekes adatokat szolgáltat. A leírásból kiderül, hogy a körmenetekben hangszerekkel muzsikáltak, puskával lövöldöztek, durrogtattak és zászlókat hordoztak. Ezek az elemek századunkig tovább éltek a falusi körmenetekben. Az ünnep népszerűsége a reformáció hatása ellenére is szinte alig csökken, továbbra is megmarad, hiszen adatunk van arra, hogy 1551-ben Szákon az evangélikusok is megtartják az úrnapi körmenetet az ostya körülhordozása nélkül.

23 Az úrnap kultuszának második nagy virágzása az ellenreformáció és a barokk idejére tehető. Ekkor az úrnap a katolikus egyházhoz való tartozás megvallásának ünnepe is lesz. Az ellenreformáció idejéből is több leírás maradt fenn. Érdekes az 1593-ban Münchenben megtartott úrnapi körmenet leírása, hiszen a körmenet egyik jelenetét a magyar Barakha Miklós rendezte. Az „Exitum Israel" jelenetét Barakha valódi magyar ízlései - „wirklicher Ungar" - rendezte meg. A jelenet leírásából kiderül, hogy a szereplők között több magyar ruhás ember tűnt fel, az exitus Israel megjelenítése pedig a magyar népnek a török rabságtól várt szabadulására utalt.

24 A 17. században a színjátékszerű körmenetek rendezésében a katolikus iskoláknak és a laikus vallási társulatoknak volt nagy jelentősége. A barokk időkben az úrnapi körmenetek látványosságának csúcspontját a színjátékszerű jelenetek adják. Ezekben a 18 Tüskés G.-Knapp É. 1986. 76-116.; IV. Jenő pápa 1434-ben búcsút engedélyezett azok számára, akik a bátai kegyhelyre zarándokoltak. A liturgia szempontjából pedig előírta az ereklyék úrnapi felmutatását: „Krisztusban kedvelt fiúnk, Zsigmond római császár folyamodásában elénk tárta, hogy a Szt. Benedek rend bátai monostorának templomában, hol Krisztusnak csodálatos az Oltáriszentségből kiölő vére és néhány más ereklye van, Krisztus testének ünnepén (kiemelés tőlem, S Zs.) a vér és ezek az ereklyék a népnek nyilvánosan megmutattatnak, minek látására csodálatos népsokaság özönlik oda."KónyiM. 1937. 121-122. 19 BálintS. 1955.91-92. 20 L. az 1. mellékletben. 21 idézi Bálint S. 1989.349. 22 Komáromi Csipkés Gy.1671. 420. vö. Csefkó Gy. 1938. 150-153., Bálint S. 1989. 349. 23 Payr S. 1924. vö. Dömötör T. 1964. 24 Schwartz E. 1931. 94. vö. Bálint S. 1989. 349. -115-