Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Sári Zsolt: Az Eucharisztia ünnepének - Úrnap - kialakulása és magyarországi története

jelenetekben fontos szerepet kapnak az ószövetségi előképek, a prefíguratiók és az ünnepi dicséretek, a salutatiók. Ezekről részletesen a következő fejezetben lesz szó. A Habsburg uralkodók is nagy pompával tartották meg az úrnapi körmeneteket, Pozsonyban, majd Budán az 1940-es évekig megmaradtak a feudális színezetű körmenetek. Űrnapját X. Pius pápa törölte a parancsolt ünnepek közül. Az ünnep - hivatalos nevén: Commemoratio solemnis Sanctissimi Corporio Domini Nostri Jesu Christi - megmarad a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön, de az erre a napra előírt körmenet áttehető a következő vasárnapra.

25 Magyarországon Vaszary Kolos prímás és a püspöki kar kérésére a Szentszék engedte (1912. május 3-i rendelete), hogy az úrnapi körmenetet ezután is csütörtökön tartsák meg, de már nem parancsolt ünnep. Századunk első harmadáig úrnap nyolcadát is ünnepelték, a nyolcad alatt a szentséget kirakták szentségimádás céljából. A magyarországi görög katolikus falvakban századunk 20-as, 30-as éveiben jelenik meg az úrnap megtartása, egyrészt a római katolikusokkal való együttélés, spontán folyamatok, másrészt a hivatalos egyházi ösztönzések hatására.

26 A kommunista diktatúra idején a körmenet visszaszorul - néhány kivételtől eltekintve - a templomudvarba vagy teljesen a templomba. Az ünnep megtartása pedig a következő vasárnapra került át. A rendszerváltás után egyre több faluban és városban visszahelyezik a körmeneteket az utcákra, sokszor azonban már nem a hagyományos útvonalra, hanem egy rövidített változatban. Ezekről azonban a következő fejezetekben részletesen fogok szólni. Az úrnap tehát a 13. század óta jelentős egyházi ünnep, amely a korábbi századokban társadalmi jelentőséggel is bírt, amely mára azonban szinte teljesen megszűnt. Az ünnep egyházi jellege ellenére számtalan profán szokást magán visel(t), amelyek nagyrészt a tavaszi ünnepkör szokáselemei, de még felfedezhető néhány tél végi szokás, és néhány már nyári ünnep jellegű motívum is.

27 Az ünnepek mégis csendesebbek, és inkább szertartásosabbak: már nem a gonosszal szembeni félelem, hanem sokkal inkább a „termés szelleme" felé irányuló segítségkérés és hálaadás válik meghatározó motír 28 vumma. Az egyházi liturgia a kereszténység előtti „gonoszt" tette szentekké, hiszen az úrnapi profán szokásoknak sincs semmi közük az ünnep egyházi jelentőségéhez. 25 X. Pius 1911. július 2-i Superni disciplinae eclesiasticae kezdetű bullája. 26 BarthaE. 1986.322. 27 A téli ünnepek általában a gonosz elleni küzdelem, a védekezés alkalmai, a nyár pedig az érés ideje, a munka fontossága még kevesebb időt enged az ünneplésnek, mint a tavasz. Az úmap, hasonlóan a többi tavaszi ünnephez (Orbán, Flórián, húsvét, pünkösd, áldozócsütörtök) befogad több télvégi, tavaszelői szokáselemet, amelyek a bajelhárító, gonoszűző jelleggel bírnak. így megtalálható az ünnephez kötődő hiedelmek között a munkatilalom - pl. a dévai csángók szerint a szépasszony mozdulatlan beteggé tesziaz űrnapján szántót-; a tavszi zajcsapás -a dobolás és trombitálás, lövöldözés; a tavaszi zöldág féregüző ereje - az úrnapi sátorfü és ág földbe szúrva megóvja a vetést-. 28 SzendreyZs. 1941.180-183. -116-