Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Cseh János: Cassiodorus: Variae V, 10-11 (Szerémségi gepidák a Rhone-nál)
kasza környékén talán) csatát vesztett, s csapatai szétverése után menekülni kényszerült. A burgund fegyveres erő pillanatnyi szétforgácsoltságát kihasználva, s azt a tényt, hogy a győztes frankok távolabb, Észak-Burgundiában tartózkodtak, a háborúba Theoderik király gótjai is beavatkoztak a könnyű területfoglalás reményében ill. egy esetleges frank fenyegetés miatt. Toluin (Tuluin) királyi tisztségviselő parancsnoksága alatt állt az a katonai egység, amely déli irányból, Provence (Viennensis, Narbonensis, Alpes maritimae) felől észak felé haladva különösebb ellenállás nélkül valószínűleg, mintegy „kardcsapás" nélkül szállta meg, okkupálta-annektálta a Rhodanus két, hasonló nagyságú balparti mellékfolyója, a Durance és az Isere közti régiót. (1. kép) Ez a terület egyébként Theoderik halála után, 530 körül, a frank invázió előestéjén került vissza a burgundok kezébe (529-ben a határ még az Isere). A szóban forgó gót sereghez „auch gepidische Hilfstruppen angehörten", ahogyan azt a népvándorlás kori germán történet kiváló ismerője, Ludwig Schmidt megjegyezte eme események taglalásánál (habár forráshely-hivatkozás nélkül). Elképzelhető, sőt igen valószínű, hogy a német historikus itt éppen azokra a gepidákra gondolt, akikről kitűnő, elsőrangú kútfő tájékoztat bennünket pontosan ebben, az 523-as esztendőben. Verám Saioni Theodoricus rex Et ideo devotioni tuae praesenti auctoritate delegamus, ut multitudinem Gepidarum, quam fecimus ad Gallias custodiae causa properare, per Venetiam atque Liguriam sub omni facias moderatione transire. Quibus ne aliqua excependi praeberetur occasio, per unamquamque condamam sumptus eis trés solidos largitas nostra dixerit, ut illis cum provincialibus nostris non rapiendi votum, sed commercii sit facultas. Illud plane pro cunctorum quiete laborantibus indulgentia nostra concedit, ut, si aut eorum carpenta itinere longiore quassantur aut animalia attrita languescunt, te custode atque mediante cum possessoribus sine aliqua oppressione mutentur, ut, qui daturi sunt corpore aut qualitate meliora, quamvis parvis sanis animalibus adquiescant, quia incerta est vita eorum, qui nimia fatigatione lassantur. Ita fit, ut nee illis desit subvectio necessaria et nullus se laesum tali permutatione cognoscat. Gepidis ad Gallias destinatis Theodoricus rex Fuerat quidem dispositionis nostrae, ut vobis iter agentibus annonas iuberemus expendi: sed ne species ipsae corruptae aut difficile praeberentur, in auro vobis tres solidos per condamam elegimus destinare, ut et mansiones vobis, prout herbarum copia suppertit, possitis eligere et quod vobis est aptum magis, emere debeatis. Nam et possessorem haec res occurrere facit, si vos necessaria comparare cognoscit. Movete feliciter, ite moderati. Tale sit iter vestrum, quale decet esse qui laborant pro salute cunctorum. König Theodorik an den Hofbeamten Wera! (Durch Gottes Fügung ist uns zur Verteidigung der Gemeinschaft ein vorzügliches Heer entstanden und wir müssen nun dafür Sorge tragen, daß es weder durch unüberlegt ihm aufgezwungenen Mangel herabkomme, noch - woran garnicht gedacht werden dürfte - dazu übergehe, sich durch Verwüstungen unserer Provinzen zu ernähren. Der erste -32-