Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Pusztai Gabriella: Szempontok a Magyar orvosok Fekete Afrikában című téma kutatásához

lévén új lehetőséget, teret reméltek elképzeléseik megvalósításához, kutatásokhoz, ritka betegségek vizsgálatához. Nem utolsó szempont volt Afrika kiválasztásakor a vadászat szeretete, a kíváncsiság és a kalandvágy. Fuszek Rudolf az orvostudományi egyetem elvégzése után, 1905-től tanársegéd volt az egyetemi kórbonctani intézetben 1908-ig. Ekkor Hamburgba utazott, s a Tropeninstitutban tanult, dolgozott. Nocht professzor keze alatt ismerte meg a trópusi betegségeket. Az intézet biztosította kiutazását Kamerunba, ahová kíváncsisága hajtotta a magyar doktort. Később mint a legjobb szakértők egyike több helyről kapott meghívást. Győrkovács László szintén Budapesten tanult, majd a hamburgi Trópusi Betegségek Intézetében dolgozott, ahol a malária kutatások irányítását bízták rá. Komoly szaktekintély, mikor A. Schweitzer Lambarénébe hívja. 1933-ban került Gabonba, s 1934. januárjában már több mint egy évig ő vezette a kórházat. Thanhoffer Lajos a Chinoin gyógyszergyár támogatásával végzett kísérleteket a hormonális fogamzásgátlással kapcsolatban. Az első kudarcok után viszont megvonták tőle a támogatást. Tudományos karrierje ettől függetlenül már elindult, s a család anyagi helyzete sem indokolta elutazását. Nagyobb szerepet játszott ebben az ismeretlen, titokzatos földrész vonzása. Az antwerpeni trópusi intézetben szerezte meg a trópusi szakdiplomát. Egy belga vasútépítő társaság megbízásából ment ki Belga Kongóba. Mészáros Kálmán az első világháború után hiába kilincselt állásért. Miután a 18. kérvényét is elutasították, a kivándorlás mellett döntött, hajóra ült, s elindult a bizonytalanba. Sáska László, bár anyagi helyzete ezt követelte volna, mégsem meggazdagodni indult Afrikába. Zoológiai, botanikai érdeklődése, a kalandok keresése vitte Abesszíniába, ahová 1933-ban feleségével elindult. Merőben más a helyzet az 1960-as évektől néhány éves szerződésekkel kiutazó magyar orvosoknál. Ekkor már sokkal inkább dominált a hazainál jóval magasabb fizetés, mint az egzotikum. Ösztönző volt az is, hogy útlevélhez, vízumhoz jutni ezekbe az országokba ebben az időben meglehetősen nehéz volt. A gyógyításban, a természettudományban, a néprajzban, a történettudományban végzett tevékenységük Mély országok szolgáltak célállomásul? Valamennyien gyarmati státusú országokba indultak gyógyítani, illetve két olyan országba (Libéria, Abesszínia), ahol időnként meg-megjelentek a klasszikus európai gyarmatosítók és az Egyesült Államok, hogy függő helyzetbe hozzák Afrika két „szabad" államát. A gyarmati helyzet, a külső fenyegetettség mellett komoly belpolitikai problémákkal küzdöttek ezek az országok. Libériát a kormány, az uralkodó csoport és az őslakos törzsek konfliktusa jellemezte Fuszek odautazásakor. Abesszínia, Anglia, Franciaország, Olaszország között manőverezve függetlenségéért belső hatalmi harcoktól szenvedett az 1920-as években. A vi-179-