Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pintér László: Egy leégett tetőszerkezetű Árpád-kori veremház Mosonszentmiklós, egyéni földek lelőhelyről

EGY LEÉGETT TETŐSZERKEZETŰ ÁRPÁD-KORI VEREMHÁZ MOSONSZENTMIKLÓS, EGYÉNI FÖLDEK LELŐHELYRŐL PINTÉR LÁSZLÓ 1993-94-ben az M1 autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszának megelőző feltárásainak keretében, Mosonszentmiklós határában a pálya nyomvonalán, illetve a faluból a vasútállomásra vezető út új nyomvonalán került sor az „Egyéni földek" nevezetű lelőhely feltárására. A feltárást EGRY Ildikó és PINTÉR László vezette, 1994-ben EGRY Ildikó. A két év során több mint hathektárnyi területet kutattunk át, ahol 557 régészeti objektum látott napvilágot. A lelőhely egy északnyugat-délkelet irányban húzódó dombháton fekszik, mintegy 1150 méter hoszszúságban. A lelőhelyen Árpád-kori falu és őskori település jelentős részét sikerült feltárni. Árpád-korinak meghatározható objektumok között 26 veremház, 4 kút, 9 külső kemence számos hulladékgödör és néhány árok volt. A címben említett leégett tetőszerkezetű veremház az 500. objektumszámot kapta. A felület nyesésekor csupán egy, többé-kevésbé átlagos méretű, szokványos elrendezésű veremház foltja bontakozott ki, bár a ház foltjának egész területén kisebb nagyobb elszenesedett fadarabok tömege volt látható. Ekkor még nem mutatkozott rendszer az elszenesedett fadarabok elhelyezkedésében, csupán egy vastag, elszenesedett gerenda alkotott összefüggő egészet, mely a ház kelet-nyugati hossztengelyének szinte teljes hosszában végignyúlt (2. kép). A ház sem méreteiben, sem elrendezésében nem tér el a korszakban általános veremházaktól. Földbe ásott gödre szabálytalan téglalap alakú (354x296 cm) (2. kép). Lesározott keményre döngölt agyagpadlója átlag 28 cm-re mélyed a sárga löszös, agyagos altalajba. Falai meredek rézsűvel emelkednek és a padlóhoz hasonlóan sárral tapasztottak. A ház gödrének délnyugati sarka kismértékben a szelvényfal alá nyúlik, de rábontásra nem volt lehetőségünk. A bejárat helyét a déli oldalfal közepe táján nagyjából 461