Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pintér László: Egy leégett tetőszerkezetű Árpád-kori veremház Mosonszentmiklós, egyéni földek lelőhelyről

1. kép. A veremházról készült felvétel nyugatról a szélességi tengely vonalában, félkör alakú kiöblösödés jelzi (legnagyobb szélessége 120 cm), mely menetelesen lejt a padló felé. A bejárat előtt 38 cm távolságban két, a déli oldalfallal párhuzamosan elhelyezkedő, egymástól 76 cm távolságban lévő karólyukat bontottunk ki (átmérőjük 12 és 16 cm, mélységük 14 és 18 cm), melyek a bejárat tartóelemei. A két karólyuk között, kissé a ház belseje felé, szabálytalan alaprajzú gödör látható, melynek legnagyobb hosszúsága 34 cm, szélessége 20 cm, és 6-8 cm-re mélyed a padlóba. Oldalfalait kitapasztották. A kemence előtt a ház hossztengelyének keleti végén helyezkedik el az egyik ágasfa helyét jelző cölöplyuk. Szabálytalan alaprajzú, legnagyobb szélessége 28 cm, 22 cm-re mélyed a padlószint alá. Az ellentétes oldalon lévőt nem találtuk meg, mivel a háznak ez a része a szelvényfalon kívül esett. Megléte mégis szinte bizonyosnak vehető, amit a ház gödrébe omlott, elszenesedett gerendák helyzete is bizonyít. Közel a ház nyugati falához, nagyjából ovális alaprajzú ülőgödröt találtunk. Legnagyobb hosszúsága 85 cm, 2. kép. Az 500. objektum alaprajza és metszete 462