Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Belényessi Károly: Templom körüli erődítés Balatonszárszó határában

TEMPLOM KÖRÜLI ERŐDÍTÉS BALATONSZÁRSZÓ HATÁRÁBAN BELÉNYESSI KÁROLY Nagy Ágnes és Ősz József emlékének Balatonszárszó délkeleti határában, az Alma-hegy lábánál terül el az ún. Kiserdei-dűlő Balaton felé leejtő széles platója. Keletről, nyugatról és délről széles völgyek övezik mintegy természetes védelmet nyújtva a kis kiemelkedésen megtelepülőknek. A talajművelés során előkerülő leletek tanúsága szerint, a napjainkban mezőgazdasági művelés alatt álló területen állt a mai Szárszó falu középkori elődje, amely a plató nyugati oldalát és az alatta húzódó völgyet vette birtokba, szélesen elnyúlva a tó irányába.

1 A forrásokban sokszor feltűnő településre vonatkozó első adatok szerint „...ex donatione Colomani Regis..." került a Fehérvári káptalan birtokába.

2 Később a tihanyi apátság tulajdonában volt, amelynek a „Zarozou" faluban lakó harangozói 1269ben váltották meg magukat a szolgálat alól.

3 1233-ban a településen már biztosan állt kápolna.

4 A 14. század második felében a veszprémi káptalan birtokai közt tűnt fel,

5 a század végén magánbirtokosok kezébe került. A falura vonatkozó adatok a 16. század végén eltűnnek, ami arra utal, hogy valószínűleg a 15 éves háború idején pusztult el. A forrásokban, 1660-ban jelent meg újra, de bizonytalan, hogy lakói a régi falu, vagy a mai Balatonszárszó területére költöztek-e vissza.

6 Mindenesetre az I. Katonai Felmérés 1783-as térképlapja

7 már nagyméretű, kialakult utcarendszerű újkori települést mutat a Balaton partjához közel eső területen, míg az egykori faluhelyre csak a régi templom utal. E körül azonban ekkor még sírokat ábrázoltak, ami arról tanúskodik, hogy a középkori épület és vele együtt a temető a 18. század végén még használatban volt (1. kép). Nem sokkal ezután a templomot végleg elhagyták, és már nem temetkeztek mellé. A terület kataszteri térképei azt bizonyítják, hogy a középkori településnek helyet adó dűlő az 1850-es évek elejére már visszaerdősödött.

8 1. Balatonszárszó neve minden bizonnyal a „száraz aszó", azaz a „száraz völgy" jelentésre vezethető vissza. Az elnevezés valószínűleg a Kis-erdei-dűlő nyugati oldalán húzódó és középkori településnek is helyet adó völggyel hozható összefüggésbe. - KISS Lajos 1988. I. 151. 2. WENCEL Gusztáv 1867. 466-477. 3. ERDÉLYI László 1908. 530-531. 4. ERDÉLYI László 1902. 722-723. 5. 1358-KUMOROVITZ L. Bernát 1953. 197.; 1368-KUMOROVITZ L. Bernát 1953. 240-241. 6. ERDÉLYI László 1906. 814-818. 7. Collone IX., Sectio 21. 8. OL. Szárszó falu kataszteri térképe 1853 és 1858. 421