Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében
Veszprém megyében az egykori Nagykeszi falu területén folytatott feltárás eredményeiben feltételezik, hogy a feltárt lakóházrészlet nagy méretű kavics alapozása boronaház alá készített alap lehetett, 123 hasonlóan a Sümeg-sarvalyi és a Nagyvázsony-csepelyi házaknál, bár ott nem kavics, hanem kő alapjuk volt. PARÁDI Nándor megállapította, hogy a 15-16. században általános volt a kő- vagy kavicssorra gerendákból épített lakókonyhás ház a Balatontól északra is. 124 Sümegen például 1701-ben, a város leégése után tiltották meg, hogy fából építsék újjá a falakon belüli házakat. 125 Budapest, II. Gyorskocsi u. 26. 1684-86-os ostromban leégett pincebővítmény fölötti rész fából vagy paticsos, tapasztott falakból állhatott, zsindely- esetleg nádvagy zsúpfedéssel. 126 Budapest II. Hűvösvölgyi út 78. A 14-15. századi első villaépítmény csekély kőalapozáson, feltehetően faszerkezettel épült, falai azonban vastag vakolattal voltak ellátva. Bizonyos részekhez azonban kisméretű téglát is használtak. Igazolta GARÁDY korábbi megállapítását, miszerint a II. villa összes osztófala egy csekély kőalapozáson fekvő gerendára támaszkodott. 127 Budapest II. Medve u. 22-30. 3x4 m alapterületű és 2 m mély tömör, pontalapozást, belsejében gerendavázas merevítéssel tártak fel. Az építményt a török kori Csemberdzsi aga dzsámi minaretjének alapozásával azonosította VÉGH András. 128 Budapest II. Tölgyfa u. 24. Egy a 15. század végéről, 16. század első feléből származó faszerkezetű épületre bukkantak, amelynek DNy-i faszenes sávja, alatta pedig 13 cölöplyuk bontakozott ki. Az ásató gazdasági melléképületnek gondolja. 129 A Nyírbátor-Magtár (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) keleti oldalán a bolygatatlan altalajba mélyedve egy vélhetőleg faszerkezetű objektum sekély gödrét bontották ki részlegesen, melyet a leletek alapján lakóháznak határoztak meg és egy 15. századi (?) udvarháznak tartanak. 130 Ocsény-Oltovány (Tolna m.) Cölöpszerkezetű 4x4,8 m alapterületű épületet tártak fel. Belsejében megmaradt a járószint és a 15. századi kemence maradvány. MIKLÓS Zsuzsa késő középkori castellumot (Györké) ásott itt, mely a 14. század második felében épült és a 16. század elejéig állhatott. 131 15. század vége, 16. század eleji favázas épület, amely egy földszintes, háromsejtes, alápincézett lakóházhoz csatlakozott Pápa-Fő tér 23. (Veszprém m.) 132 ILON Gábor ugyanitt a 17. századtól kezdődően további faszerkezetes építményeket talált. 123. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982a. 193. 124. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982a. 194. 125. KOPPÁNY 1993. 44. 126. VÉGH András 1994. 84. 127. FELD István 1994. 85-86. 128. VÉGH András 1994. 86. 129. KOCSIS László 1994. 88. 130. TAMÁSI 1994. 101. 131. MIKLÓS Zsuzsa 1991. 81-82. még 12-13. századinak gondolta a várat, majd 1994. 103.-ban már késő középkoriként írt róla. 132. HARIS Andrea 1988. 93. 175
