Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

A középkori Szőlős területén, a mai Szigetszentmiklós-Vízműtelep (Pest m.) lelőhelyen középkori, gerendavázas épületrészletek közül egy lakóházat lehet rekonstruálni, körülötte késő középkori hulladékgödrökkel. A terület É-i oldalán 14. századi beépítettséget figyeltek meg.

133 Sályon középkori településen cölöpszerkezetű építmények nyomait tárták fel.

134 VÁNDOR László megállapítása szerint a 15. századi középnemesi birtokokon nagy számban épülő castellumok döntő többsége is faépület volt. Például a fancsikai és a pákai castellum.

135 A fancsikai építési engedélyét 1402-ben adta ki Zsigmond király, s a Sárberki patak mocsaras völgyében cölöpalapozásra, azokra fektetett kőlapokra, illetve gerendákra emelt faerődítményt készítettek. Ugyancsak palánkfallal övezett nagyméretű fából épült udvarház volt a pákai castellum is. Itt a palánkfalak cölöpjei mellett a várban lévő kúria is gerendafalú lehetett.

136 Kőalapon faépület A fent említett Sümeg-sarvalyi, nagyvázsonyi és Nagykeszi-i település kavics- és kőalapozású házai is idetartoznak. Döngölt agyagfalú, sövényfalas és kőalapokon talpgerendára támaszkodó épületet Nyársapáton is megfigyeltek.

137 Hasonló falszerkezetet Havaselvén és Moldvában is feltártak.

138 A feldolgozójuk szerint a síkságra az agyaggal tapasztott karó- és lécvázas fal (és a 17. századig nyomon követhető földbeásott kunyhó), a hegyvidékre pedig a kőalapozású boronaház jellemző.

139 Kőalapú faépület a Szepeskörtvélyen előkerült 4,5x4,5 m-es 14. századi épület, mely talán földesúri kúria lehetett.

140 Pozsonyban is kőalapú, de fa felmenő falú egy helyiséges épületet találtak (5,4x5,5 m), mely alatt egy cölöpszerkezetű, fonott falú, kis kemencével rendelkező ház található.

141 Budapest II. Hűvösvölgyi út 78. A 14-15. századi első villaépítmény csekély kőalapozáson, feltehetően faszerkezettel épült, falai azonban vastag vakolattal voltak ellátva. Bizonyos részekhez azonban kisméretű téglát is használtak. Igazolta GARÁDY korábbi megállapítását, miszerint all. villa összes osztófala egy csekély kőalapozáson fekvő gerendára támaszkodott.

142 MESTERHÁZY Károly közölte az alábbi értékes adatot: Bysterecben (Morvaország) 13-14/15. századi településen átmenet figyelhető meg. A falu első lakói rövid ideig földkunyhókban laktak, majd ezután kizárólag felszíni épületeket emeltek, részben kőlábazaton fából, részben cölöpvázon paticsfallal, többosztatú helyiségekkel.

143 133. MELIS Katalin 1991. 75. 134. MESTERHÁZY Károly 1988. 71. 135. VÁNDOR László 1995. 172. 136. VÁNDOR László 1995. 172. 137. BENKŐ Elek 1980. 315-424. 138. BENKŐ Elek 1980. 9. 139. A román nyelvű irodalomra hivatkozást Id. BENKŐ Elek 1980. 9. 140. MESTERHÁZY Károly 1992. 71. 141. MESTERHÁZY Károly 1992. 71. 142. FELD István 1994. 85-86. 143. MESTERHÁZY Károly 1992. 74., BELCREDI, Ludvik: Prinos archéologie к poznani stavebni podoby stredovekeho venkovskeho domu. Archaeologia história 11 (1986) 423-437. 176