Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében
Fonott sövényfalat BICZÓ Piroska figyelt meg Kiskunhalas-Zöldhalmon. Az ásató szerint a 1-1,5 cm-es vesszőszálakból készített sövényfonat a ház oldalfalát borította. Cölöplyuk a földbe mélyített házban nem volt, felmenő fala valószínűleg a felszínre támaszkodott. 110 LÁZÁR Sarolta deszkafalú házakat tárt fel Esztergom-Szentgyörgymezőn (2, 3. és 8. ház). A ház földfalának bélésnyoma, valamint gyékény(?) padlónyoma került elő. 111 Esztergom-Örmény nevű városrészén egy épületnek (műhely?) a részletét tárták fel. A felmenőfal sűrű oszloplyukai kerültek elő deszkaborítás részleteivel. 112 Késő középkori, 14-16. századi faházak 14-15. századi adatok szerint a jobbágyházak ekkoriban már fából készültek és hordozhatók voltak. Számos oklevél továbbra is megemlékezik róla, hogy elvitték a lakók költözéskor házukat. A földesurak tiltották ezt, de a szokás feltehetőleg sokáig életben volt. 113 Döngölt agyagfalú, sövényfalas és kőalapokon talpgerendára támaszkodó épületet Nyársapáton is megfigyeltek. 114 Hasonló falszerkezetet Havaselvén és Moldvában is feltártak. 115 A feldolgozójuk szerint a síkságra az agyaggal tapasztott karó- és lécvázas fal (és a 17. századig nyomon követhető földbeásott kunyhó), a hegyvidékre pedig a kőalapozású boronaház jellemző. 116 Boronafalú, deszkapadlós ház Lenti-Váron (Zala m.), 13-14. századi erődítmény palánkfalának cölöpjeivel került elő. 117 BAKAY Kornél idesorolja a somogyvári ásatási adatait is, miszerint a kemencék és a félverem-házak között kellett lennie felszíni épületnek is. BAKAY két rekonstruált orosz faházat is bemutat hasonló időszakból, valamint nyelvészeti adatokat is felhoz. 118 14. századi cölöp-karóvázas szerkezetű lakóház Budapest, XX. Soroksár, a középkori Szentdienes falu területén. 119 Páprád 14-15. századi cölöpépületek nyomait, gödröket és kemencéket leletmentettek itt. 120 14-16. századi boronaházak kerültek elő az egyik legjobban megmaradt dunántúli településünkön Sümeg-Sarvalyon. Összesen 17 lakóépületet (sokat pincével) és egy templomot tárt fel HOLL Imre és PARÁDI Nándor. A boronaházak építése során a talpgerendák alá kőalapot vagy csak kő- és kavicssort fektettek. 121 A kőalapozások mindenütt megfigyelhetőek voltak. 122 Mind a Dunántúlon, mind az Alföldön szokásban volt, hogy gerendavázas épületeket használtak. 110. BICZÓ Piroska 1985. 159-167. 111. LÁZÁR Sarolta 1998. 42-46. 112. MRT 5. 1979. 163. 8/7. lelőhely. 113. SZABÓ I stván 1969. 33-41. 114. BÁLINT 1962. 39-115. 115. BENKŐ Elek 1980. 9. 116. A román nyelvű irodalomra hivatkozást Id. BENKŐ Elek 1980. 9. 117. B. BENKHARD Lilla 1991. 77. 118. BAKAY Kornél 1989. 140-146. és 66-67. kép. 119. ÍRÁSNÉRF45. 1993. 58. 120. BANDI 1968. 70. 121. HOLL Imre 1979. 33-35.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982b. 118. 122. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982b. 118-119. 174
