Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
38 Barna Gábor Ezekbe a nagyobb egységekbe való beilleszkedés szempontunkból nagyon fontos, hiszen ennek révén Kunszentmárton jász eredetű lakossága a többi nagykun település kultúrájához is közelebb került. E kulturális övezeteket, áramlatokat gyakran a kulturális jelenségek szintjén is megragadhatjuk. A gazdálkodás területén, az anyagi kultúrában a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza (SzMNA) szerint ilyen, elsősorban tiszántúli jelenségnek lehet tekintetni a vetőzsák általános használatát a századfordulón, szemben a jászsági vetőabrosz használattal 22 , a lábon álló termény gaz nevét 23 , a gabona kötetlen kezelését, ennek teljes eszköz- és müszókincsével együtt 24 , a nyomtatás kizárólagosságát 25 , a csép és cséplés 26 s hiányát, amely eszköz az első világháborúig a Jászságban még fel-felbukkant, a kenyérsütésnél a pár 21 használatát. Ezek Kun szentmártonban is megtalálhatók voltak. Beépült Kunszentmárton abba a szűkebb környezetbe is, amelyet Békés és Csongrád megyék északi, északkeleti részei, valamint a Tiszazug jelentettek. 28 Szükségszerű is ezirányú integrációja, hiszen területileg nem függött össze a többi nagykun város egységes tömbjével, s újabb telepes lakosait is a Körös völgyből, az említett területekről nyerte. Ennek máig jelképi érvényű emléke a mai kunszenmártoni piactéren, az egykori plébániakert mellett álló Szeplőtelen Fogantatás szobor, amit 1773. augusztus 1 -én emeltetett Papp István Békésszentandrásról Kunszentmártonba költöző lakos a város lakosai közé történt befogadása előtt tett Ígéretének beváltásaképpen. 29 Ez azt is jelzi, hogy Kunszentmárton kiváltságai révén nagy vonzerőt jelentett a környező települések lakói számára. Házassági kapcsolatai is mindinkább a környék, a Körös völgy és a tágabb vidék katolikus településeivel kötötték össze. A házassági kapcsolatok vizsgálata egy közösség kialakulása és működése szempontjából természetesen nagyon fontos. A nagykun városok mindegyike e tekintetben sajátos gyakorlatot alakított ki. A nagyfokú endogámia mellett időről időre változott egy-egy település a házasodási körzete. Karcag házassági kapcsolataiban elzárkózott több nagykun településtől. Nincs tehát a házassági kapcsolatokban megnyilvánuló kunsági egység. 30 Kunszentmártonnak a települési környezete, a Körös völgy és különösen a Tiszazug aprófalvas terület volt. Ez a körülmény nagymértékben elősegítette Kunszentmárton kézműiparának viszonylagos fejlődését és megerősödését 31 , valamint a XIX. század elejétől vásártartási és mezővárosi kiváltság, jog megszerzését 32 , hiszen 22 Szabó 1973. 67., SzMNA 1.1. (kommentár kötet), I. 2. (térkép kötet) 1 .II. 1. kérdés 23 Bellon 1979. 98. SzMNA 1.1. és 1.2. kötet a 2.II.1. kérdés; v.ö.: Örsi 1999. 94. 24 Szabó 1973. 68., SzMNA 1.1. és 1.2. kötet a 8. kérdés 25 Bellon 1973. 148-154., Szabó 1973. 68., Bellon 1979. 99-103. 26 Szabó 1973. 68., SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 9. kérdés 27 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 62. kérdés. Gulyás 1973. 70-72. 28 Szabó 1973. 29 Dósa- Szabó 1933-34. 246., Józsa 1999. 231-234. Az 1719. utáni első évtizedben a jászságiak és másunnan érkezők endogám házasodását említi: Szabó 1973. 54-55. 30 Örsi 1978. 31 Eperjessy 1968. 235., Szabó 1973. 32 Barna 1976.
