Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Paraszti gazdálkodás és tárgyi kultúra - Simon András: A gúzsos szőlőprés. A mustnyerés archaikus eszköze és technológiája Délnyugat-Magyarországon

A gúzsos szőlőprés 249 Szimmetrikus felületet kívánnak azok a megoldások is, amikor a préselendő anyagot spirális vagy gyűrűs technikával tartják össze. Több példát lehet felsorakoztatni a fa vagy vas abroncs alkalmazására. Borászati szakírók francia és osztrák területről ismerik e módszert, amikor felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű abroncsok közé töltik a megzúzott szőlőt. Préseléskor - ahogy a törköly a távozó must hatására összébb megy - a gyűrűk egymásba nyomódnak. A már hivatkozott Babó és Mach, mint alsóausztriai eljárást ismerteti ezt.

13 (1. kép) Szlovénia stájer vidékén, a Mura és Dráva folyók menti szőlőtermő helyeken a lábbal megtaposott vagy összezúzott szőlőt 10 cm magas, kb. 2 m átmérőjű, mogyoró-, tölgy- vagy gesztenyefából készült abroncsok közé rakták. Az egyre csökkenő átmérőjű abroncsokkal összefogott törkölygúla magassága kb. 2 m.

14 É technika Magyarországon a múlt században Schams Ferenc leírása szerint Pest környékén volt fellelhető.

1 A Balaton mellől Fábián József az 1810-es években e szavakkal írja le megfigyelését: „Herceg Eszterházi badacsonyi szőlejében az Hlyen nemű présekben különösen állítják fel a' törkölyt. Tudniillik, letesznek a' prés-ládába egy akkora fa abroncsot, a' millyen nagyra akarják a' törköly oszlopát állítani, ezt megtömik törköllyel, azután valamivel kisebb abroncsot tesznek a' tetejére, ezt is megtömik, ismét kisebbet tesznek, ezt is megtömik, így cselekszenek mind addig, míg az egész törköly oszlop feláll, mindenkor kisebb kisebb abroncsot vévén. így az abroncsok a' törkölyt tartóztatják, hogy széllyel ne menjen, következésképpen szépen kinyomódik." Magyar területről a felrakás ilyetén módjára kevés az adat, ezért általánosnak semmiképp sem tekinthető. A bálványos préseket alkalmazó szőlővidékek (Nyugat-Magyarország, Erdély) nagy részén legáltalánosabb a deszkákból, lécekből összeállított törkölyláda vagy garat használata, amely állandó térfogatú, és szilárd falazatként veszi körül a törkölyt. Formáját tekintve lehet kerek illetve négyszögletű. A kerek préskosárban a nyomóerő egyenletesebben hat. A garat állhat a szimmetrikus melence közepén, de pusztán csak az alsó présgerendán is. E megoldás tehát nélkülözhetővé teszi a melencét, ezáltal a prés előállítása kevesebb faanyagot igényel, s az egész szerkezet kisebb helyet foglal el a présházban. Az alsó présgerenda elé - amelyen a törkölyláda áll - kapcsolódhat aszimmetrikus- vagy félmelence, ahol a taposás, zúzás történik. Mindezek alapján a főfás szőlőprés garatos altípusa lehet szimmetrikus melencés, aszimmetrikus melencés vagy melence nélküli. Keleti Károly statisztikája szerint Zala megyében 1873-ban 24 581 borsajtót írtak össze. Ha ezt a számot a termelt bor mennyiségének viszonylatában vizsgáljuk, akkor azt kapjuk, hogy kevesebb mint 20 akó mustra esett 1 szőlőprés. Kecskés ,2

Chaptal 1804.312. ,3

Babo-Machl893.1.909. 14 Bas 1930. 8-9. 15 Schams 1832-33. II. 88. 16 Fábián Józsefet függelékben idézi Lichneckert 1990.431. 17 Keleti 1875. 101., Vincze István 1958. 22., 31. kép