Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

faháza, amelyben három páter és egy laikus él, ,,habent unam vilem ad inter unius longi stabuli, ecclesiam ex sepimentis sine pavimento, amndien tectam"

61 [akiknek van egy hosszú, istállószerű, hitvány templomuk, sövényfalból készülve, padozat nélkül, náddal fedett tetővel]. De nemcsak ilyen szegényes épületről számol be az 1714-es összeírásban Mattyasovszky, hanem pl. Johannes Tzenker sóinspector háza a város közepén fából készült és kúriához hasonló..., a két sótisztviselő egy kettős házban lakik. A sómázsáló mesternek is saját háza van. Egy serfőzőházat saját költségén épített az előző évben egy serfőző. Van ezenkívül a városon kívül a Tisza partján két téglaégető, az egyik már előbb megvolt, a másikat pedig a harmincados építette. Magában a várban „...est desolata ecclesia per Turcas olim aedificata. ex lapidibus et tegulis quadrata [van egy elhagyott templom kövekből és négyszögletes téglákból, egykor a törökök által építve]. Szolnokra 1710 után ugyanaz a lakosság tér vissza, amely a török hódoltság után nekifogott a termelő munkának, az élet megindításának. Botár Imre talált rá a kancelláriai levéltárban III. Károly: „Exemptionalis a publicis oneribus pro regio oppodo Szolnok praeteritis motibis totaliter ruinato"

62 címen 1712. december 15-én kiadott oltalomlevelére, amelyben három évre felmenti a szolnokiakat a közterhek viselésétől, ,,ut tanto celerius et facilius domos suos restaurare, incolatum reassumere ac in futurum ad supportanda communis onera habiliores reddi valeant..." [hogy annál gyorsabban és könnyebben tudják saját házaikat felújítani, a lakosságot növelni, a jövőben a közös terheket annál könnyebben tudják viselni]. Az oltalomlevél hivatkozik a szolnokiak kérelmére, amelyben elmondják, hogy „az utolsó évek belső zavaraiban a városukat megtámadták és elhamvasztották, majdnem a földdel egyenlővé tették. Igen sokan a lakosok közül fegyver által elpusztultak. a többiek pedig innen elszéledtek, végül azok, akik az ellenség fegyvereitől megmenekültek, visszatértek, lakóhelyüket és házaikat restaurálni kezdték."

63 Újból folyamatossá válik Szolnokra a sószállítás is. Meglehetősen nagy számban érkezhettek a sókockákkal megrakott tutajok, mert 1913 szeptemberében a bécsi kamara iratai szerint „Jövedelmet akartak biztosítani a máramarosi tutajokból is. amelyeket nem lehetett visszavontatni. Szolnokon eleinte nem tudtak mit kezdeni a felhalmozódó nagy mennyiségű fával. Egyes esetekben ház- vagy hídépítésnél tudták csak felhasználni..."

64 A Tisza-hidat akkor báró Dilherr Ferenc ezredes, szolnoki parancsnok építette, aki elismert szakértő volt a hídépítésben.

65 S nemcsak a Tiszán kellett a hidat elkészítem, hanem a Szandáig vezető töltés „mocsári hídjait" is. A hidak, utak építésének munkája legnagyobbrészt a szolnoki lakosságra hárult. hiába volt „oltalomlevelük". Kérték is annak meghosszabbítását Zenneg Kristóf kamarai tanácsostól, aki - mint a kincstár képviselője - józan megfontolással úgy intézte a királyi kamara ügyeit, hogy Szolnok város lakossága is hasznát lássa. 61 Ua., mint 59. 62 Ua., mint 19., 29. és 69. 63 Ua. 68.: „...per tumultuantes hostiliter invasum et incineratum ac fere solo aequatum. plurimi autem incolarum et inhabitatorum eiusdem oppidi ferro absumpti, reliqui verő hinc inde dilapsi estitissent. sedatis demum... ii, qui ab inimicis armis adhuc supermanserant, colonias repetere ac domos suas restaurare incepissent." 64 Bakács István: A sómonopólium Magyarországon. Századok, 1933. 648. Hofkammer Archiv, Exp. Cam. 1713. szept. Adm. Scepusiense. 65 Dilherr Ferenc báró - császári ezredesként - már az 1704-es nagyszombati csatában jeleskedett a Morva folyón veretett hídjával. Lásd: Markó Árpád: A nagyszombati csata. Századok, 1933. 282. Jegyzetben: „Dilherr feljegyzései a kuruc hadjáratban való szerepléséről. Eredetije a Berlin-Dahlem-i Preussisches Geheimes Staatsarchivban, másolata: Hadilevéltár, régi levéltári alosztály. Rákóczi-iratok gyűjteménye." 124