Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
Szolnokba, avégre, hogy Világosról útilevél nélkül szolnoki Tiszahídon átjövendő volt honvédeket azonnal őrizet alatt vasúton Pestre küldjék." Nyomasztó hetek, hónapok következtek. Császári rendeletek sokasága, felelősségre vonások közepette ki gondolná, hogy az 1849. esztendőt lezáró feljegyzések utolsó napján egy percre megáll a toll az egykori szerzetes kezében, amikor a szabadságharc hőseire gondolva a História Domusba még beírja azt is: „Nem feladata a könyvnek hogy a forradalom legyőzése után kötél, vagy golyó általi halálra, vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó rabságra elítélteket följegyezze. Azt följegyezni mégis a valódi részvét s keserű fájdalom parancsolja, hogy V. Ferdinánd ő Cs. kir. Felsége által miniszterelnöknek kinevezett és szelídebb érzései s a fenséges Dinasztiához szívélyesen vonzott ragaszkodásáért a magyar hírlapokban schwartz-gelb-nek [fekete-sárgának] kikürtölt s számnélküliszer legmocskosabban kigúnyolt gróf Batthyány Lajos, valamint b. Perényi Sigmond s egynémely jobb érzésű, s szíveikben a fenséges uralkodó háztól soha el nem fordult magyar tábornokok, b. Haynau táborszernagy s hadi főkormányzó magyarok elleni szenve, s első tüzéből történt gyalázatos kivégeztetésén... a Religióját s hazáját szerető magyar bánkódni soha meg nem szűnend. 115 Az osztrák katonai kormányzat 1849 végén 5 katonai kerületre osztja az országot és az olmützi alkotmány, „a régi históriai és az új címek alatt az austriai császári állammal egyesített országokat... az ausztriai monarchiának... elválaszthatatlan részévé" teszi. Az osztrák katonai igazgatást 1851. szept. 13-án a Bach-féle provizórium váltja fel, amely 5 polgári közigazgatási kerületre szervezi át az országot. Szolnok a Pest-budai kerülethez tartozik, és a kialakult önálló Szolnok megye székhelye lesz, más központi hivatalokkal kiegészítve. Megváltozik a városi tanács feladatköre is. 1850. március 19-én: „Az új s ideiglenes törvényhez képest Szolnok városnak kétféle, vagyis közigazgatási és törvénykezési tanácsa lett, amabban Kovács Ignácz ügyvéd úr polgármesternek, emebben Nagy István úr s telkesgazda, érdemdús régi bíró csakugyan bírónak neveztetvén ki Sütő János megyei főnök úr ő nagysága által. A jelen ízlése korábbi szellemtől eltérő lévén a városi elöljáróknak templombani eskütételök oda módosíttatott, hogy a megnevezett két fő és minden más városi hivatalnokok csak a városi közönség gyűléstermében tett esküvel hivatalaikbani hű eljárásra kötelezték magukat." 116 A vasút ügye a megváltozott politikai körülmények közt is napirenden maradt, csak alárendelve az osztrák birodalmi érdekeknek. Ezt bizonyítja az 1851. májusában közreadott, német nyelvű menetrend 117 is, amely Szolnoktól - Pesten, Pozsonyon keresztül - Bécsig és vissza Szolnokig tünteti fel az indulási és érkezési időket. Ugyanebben az időben Lipcsében újabb cikk jelent meg a pest-szolnoki vasúttal kapcsolatban, amely ugyan az osztrák birodalmi érdekeket hangsúlyozza, de kitűnik belőle Szolnok közlekedési szerepkörének fontossága is, bár a cikk címében még csak utalás sincs rá. „A délkeleti államvasutak Ausztriában - (Die südöstlichen Staatsbahn in Oestreich) 118 . A közlekedési utak az országok hajtóerei, ahol ezek hiányoznak, ott ínségben van nemcsak a földművelés és az ipar, hanem a művészet és a tudomány is, ezeknek ugyanis szükségük van az eszmék gyors cseréjére. A közlekedés az élet 115 Uo.: 70. 116 Uo. 74. 117 Kaposvári Gyula: A szolnoki vasút történetéből: Szolnok-Pest-Bécs c. cikk. Szolnoki Közélet 1984. márciusi száma: 17-20. - Közreadtam benne az 1851. május 15-én kiadott menetrendet: „Fahrordnung der Züge auf der südöstlichen k. k. Staats=Eisenbahn zwischen SZOLNOK.PEST.PRESSBURG und Wien..." 118 Illustrirte Zeitung, Leipzig, 1851. marc. 1. 136-137. 213
