Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

táncmulatságot tartanak. Majd a vásártér következik, amelyen az országos vásárok s a gazdasági és gépkiállítások tartatnak. Beérve a városba, jó ideig haladhatunk, míg néhány formásabb épületet láthatunk. Csak a Nerfeld-házzal szemben változik meg a látkép. Ha jobbra kanyarodunk, láthatjuk Szolnok legszebb utcáját a Molnár utcát (ma Szapáry u.), melynek egyes épületei a Lloyd kávéház, s a mellette levő Ipartársulat, a Kreutzer-, Kapussy-, Terebély- és Barta-házak a fővárosban is méltó helyet foglalnának el. Ha a vasúttól a Nerfeld-ház előtt egyenesen elhaladunk, a piacra érünk, amelyen különösen hetipiac napján, csütörtökön alig szoronghatni a sok embertől s vidéki kocsiktól, melyek száma sokszor 500-ra is rúg. Piacát a szentliáromság bemeszelt szobrán kívül az 1866. évi porosz háborúban elesett helybeli honfitársaink neveinek felírásával ellátott szobor díszíti. Ezelőtt van balra a Magyar Király Szálló, melyben a külső-szolnoki Takarékpénztár, a távíróhivatal és jobb igényeknek is megfelelő kávéház van. Mellette egy egyemeletes házban a Tisza-vidéki Takarék, velük szemben a piac másik oldalán az újonnan épült egyemeletes városháza. A földszinti helyiségeiben boltok s az állami főpostahivatal vannak. Innen továbbhaladva a főutcán, jól és ízlésesen épült házak között haladunk s nemsokára két monumentális épülethez érünk, a bal kéz felőli kétemeletes díszes épület, a másik pedig jobb kéz felől az új megyeháza, egyemeletes díszes épület. Belső berendezése is elegáns és díszes, hangversenyekre és más mulatságokra váltig használtatik. Az út innen Gyömörey úr csinos háza mellett a várba vezet, amely kellemesebb és jobb levegőjű, mint a nagy város. Benne áll a vári templom, a hajdani török mecset helyén, azonkívül van a várban egy nagy katonai raktár és kórház is. Ha a várból visszatérünk, egy emlék áll előttünk, az 1849-i szolnoki csata áldozatainak emlékét örökíti meg a szobor. Somogyi így folytatja a város leírását: „Ha a Tisza-hidon megállva a város felé fordítjuk tekintetünket, nyugat felé a Tisza hajlatán a szent János kápolnát látjuk s körüle számos füstölgő gyárkéményt, ez a munka hazája, a gyárváros. Előtte a szolnoki vasút indóházával s az ott levő vasgyárral (műhely), melyben szorgosan folyik a nagy munka, a kocsik és gépek javítása. Valamivel közelebb van hozzánk a gőzhajó-állomás, majd a ferencrendiek kolostora, nagy kertje és a nagy templom, érdekes képet nyújtva szemlélőnek. Amint azután a nyári Tisza-fürdő mellett elhalad tekintetünk, megakad nemsokára egy kőfalon, amely nagy területet kerít be a mi Tiszánk partjából. Fatelep van rajta, közepén le a folyóba vasúti sín, melyen a kocsi le- s feljár szállítva a fákat a vízről. Mellette van a Szent Istvánról elnevezett nagy gőzmalom, továbbá a gőzfürdő is. Sőt a szórakozók számára egy mulatóhely, a Scheftsik-kert is van, nyári arénával a színészek, és vendéglővel a közönség számára. A megyeház hátulsó oldala s az ottlevő búzapiac zárja be a kilátást. A híd mellett van a halászok tanyája s ott ámlják a halat is. A váron túl szép fűzfaliget van, az Ácsorgó, amelyen a Zagyva régente folyt. Ha most a hídon megfordulunk, előttünk a nagy szandai pusztaság, amelyet az ún. tóhidak által megszaggatott szandai kőtöltés szakít ketté, oldalain növekedő hatalmas fűzfaligetekkel. Visszagondolunk e töltésnek az apák által elátkozott országos rossz hírére, mely a jószágok pusztulását, kocsik összetörését, feneketlen sarát sok éveken keresztül emlékezetébe véste mindazoknak, kik e töltést fölkeresték. Most már masszív sziklakövekkel van kirakva, meg is ülepedett jól, s mint óriáskígyó, úgy hasítja keresztül a szandai pusztát. Az út rendbehozatala az új Szolnok vármegye érdeme, amely 1882-i költségvetésébe 150 ezer frt-ot vett fel a célra.

45 45 Somogyi Ignác főgimn. tanár kéziratának 3. kötetéből másolta Botár Imre. Eredetije a II. világháborúban elpusztult. 344