Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

„Nőmnek. Szolnok, Szept. 26. este. ... Estére idejöttem Szolnokra, már Heves megyébe.

8 Jöttömnek híre megelőzött. A nép ezerenkint várt; és szabadítónak kiáltott. Itt találtam egy pár száz sárosi önkéntest, s azok vállaikra vettek. S úgy vittek egy fél mérföldnyire be a városba. Holnap népgyűlést tartok, s aztán beszaladok Pestre, magamat tájékoztatni..."

9 Egy évszázad mulasztását pótolta Szolnok Város Tanácsa, midőn -javaslatunkra - emléktáblát helyezett el a Városi Tanácsház falán az alábbi szöveggel: nSSUH LAJOS a szabadságharc lángazavu veséro ezen a téren szálitotta fegyverbe a népet szabadsága védelmire 184-8, szept, 27-dn. Állította Szolnok város Tanácsa,195© I i • 1 Kossuth Lajos gyújtó hangú, lelkesítő beszédének hatására tömegesen álltak a zászló alá. Négy nappal később, október l-jén ezer önkéntest indít útnak Halasy Kázmér szolnoki kormánybiztos, mint az előző nap jelentette a Honvédelmi Bizottmánynak. Közli azt is, hogy a nép kaszákkal, egy része lőfegyverekkel van ellátva, közülük 100 lovas.

10 A vidék népe önként, tömegesen állt a honvédzászló alá. A lelkes, de haditudományokban tapasztalatlan honvédség vereséget szenvedett a jól képzett császári csapatoktól, Windischgraetz támadása előtt visszavonulásra kényszerült. Lépésről lépésre hátrált a sereg. Pesten nagy nyugtalanságot okoztak ezek a hírek, csak Kossuth javaslatára, higgadt fővel határozták el, hogy a kormány székhelyét Debrecenbe tegyék át. 1848 végén indult meg az áttelepedés. Naponként mentek a szekéroszlopok a szolnoki vasútállomásról Debrecen felé.

11 Pest és Buda el is esett 1849. január 2-án. Ekkor „...a császári csapatok előnyomulásának, a főváros elestének hatása alatt a legnagyobb volt a zavar és kétségbeesés az országban, amikor a Honvédelmi Bizottmánynak, elsősorban Kossuth Lajosnak minden erejét latba kellett vetnie annak megakadályozására, hogy a kishitűség legyen úrrá a nemzeten..."

12 Jóformán csak a szakemberek előtt ismert, hogy 1849. január 22-én is volt egy „szolnoki csata". Perczel Mór tábornok a kormány utasítására honvédéivel hirtelen rohammal bevette Szolnokot, Ottinger osztrák generális csapatait Cegléden túlra űzte, 8 Szolnok akkor Heves és Külső Szolnok vármegye tiszai járásának székhelye volt. 9 Jókai Mór: „1848" 105. másolat Kossuth eredeti leveléről. 10 OL: Honv. Biz. iratai 820/1848. 11 A pest-szolnoki vasút végállomása, az indóház a Tisza partján volt, ma ószolnoki pályaudvarnak nevezik. 12 Andics Erzsébet: Forradalom és szabadságharc 389. 1 I 286