Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Vasárnap. Szolnoki magazin. I. évf. 3. sz. 1991. szeptember 7. p. ill. Aba-Novák Vilmos emlékezete Fél évszázada már, hogy 1941. szeptember 29-én élete virágában eltávozott körünkből a Szolnoki Művésztelep s egyben a magyar művészet egyik legnagyobb egyénisége. Szolnokra kerülését a Szolnoki Tükör 1934. évi 2. száma így írja le: ..A fiatal magyar festőgeneráció: Aba-Novák, Berény, Bernáth, Derkovits. Egry. Szőnyi stb. európai színvonalat jelent... Bennünket a legtöbb szál Aba-Novákhoz fűz. aki eddig már két nyarat töltött Szolnokon, a közelmúltban művésztelepünk törzstagjává lett. S mi érzelmi okokból őt tartjuk a legnagyobbnak. Persze minden igazi művész, aki a maga útját járja, az ,,új időknek új dalaivar szólal meg, új lehetőségekre mutat, s friss szépségekkel jön (nem régi stíluseredményeken kérődzik, s a régi halhatatlanok nyomdokait tapossa), a vak támadások pergőrüzébe kerül. Ezért a zsenik csalhatatlan bizonyítéka, hogy csak feltétlen hódolói, s engesztelhetetlen támadói vannak. Mint Aba-Nováknak. Akik Szolnokra hozták, sokat várnak tőle. A Szolnoki Művésztelep eddigi dicsőséges s eredményekben gazdag múltja után a negyedik évtized küszöbén egy mély, bensőséges evolúciót!" Aba-Novák Szolnokhoz kötődését monográfusa, B. Supka Magdolna művészettörténész így fogalmazza meg: „Fényes Adolf volt az, aki Aba-Nováknak felcsillantotta a szolnoki kincsesbánya mélyebb titkait, vagyis azt, hogy mint lehet az itteni emberi-művészi élményekből szintézist teremteni, ízes, magyar, modem festői világot. A húszas-harmincas években ők azon kevesek közé tartoztak, akik következetesen szembeszegültek nemcsak a műcsarnoki konzervatív festészettel, de a l'art pour l'art szemlélet tématilalmával is, mely a motívumot, a cselekménymentes látványt hirdette a festészet magasztos feladatához egyedül méltónak. Akinek ennél több, elevenebb mondanivalója volt az életről s az emberről, azt maradinak, s a festészet magasabb, esztétikai céljához kontárnak tartotta." Supka Magdolna „Szolnok szerepe Aba-Novák Vilmos festészetében" című írásának bevezetőjében megfogalmazza: „Aba-Novák Vilmos művészpályájának kezdetét és végét egy-egy szolnoki műve jelzi: a kettő közötti negyedszázados munkásságának remekei zömben Szolnokon készültek vagy gyakran szolnoki 501 Jászszentandrctsi freskó részlete