Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kW-ot tudnak vonalak részére biztosítani. Most dolgoznak újabb kazánok üzembehelyezésén s ... Szolnok részére kb. 2000 kW-ot tudnának rövidesen szolgáltatni. Ez a mennyiség egyelőre fedezné Szolnok városon kívül összes be

1 tolható távvezetékeink igényét, így valószínűleg nem lesz szükség az azonnal ellátható fogyasztók visszautasítására. Nagyfogyasztóink részéről a Martfűi Cikta gyár érdeklődött az áramszolgáltatás megindítása iránt, miután egy műhelyüket üzemben tudnák tartani. Egyéb fogyasztóink részéről a malmoktól jöttek érdeklődő levelek. továbbá természetesen egyes közületektől ..." Csak a Szolnok környéki legsürgősebb tennivalókat villantottuk fel de folyt a Szolnokról kiágazó távvezetékek kárfelmérése és a legsürgősebb javítások is megkezdődtek. Az áramszolgáltatást igénylők között nagy számmal voltak a malmok, amelyek működése az élelmezési nehézségeket segíthette leküzdeni. A megye viszonylag még jól el volt látva az 1944. évi viszonylag jó termés miatt, de Szolnok helyzete annál rosszabb volt. Szolnok város Termelési Bizottsága „Közleményt" jelentetett meg 1945. február 26-án a város alatt közvetlenül elterülő földeken létesítendő konyhakertekre vonatkozólag. „... a rendkívüli háborús viszonyokra tekintettel minden családnak foglalkozására tekintet nélkül, tehát tisztviselőnek, iparosoknak, kereskedőknek, vállalkozónak, földmunkásnak egyaránt önmagának két keze munkájával is kell biztosítania a jövő évi megélhetéshez szükséges termékeket. Minden család, a családban lévő munkaképes egyén számának megfelelően, döntse el, milyen területet lesz képes a város belterületén, vagy a város közvetlen környékén, előreláthatóan a cukorgyári negyven holdon, ... a gurító mögötti területeken stb., ásóval vagy kapával megművelni és abban megfelelő terményeket (krumplit, főzelékféléket, árpát, stb.) termelni ..." 1945. március 78-án megjelent „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M.E. sz. rendelet." Megalakultak mindenütt a földigénylő bizottságok, s míg az ország nyugati szélén dörögtek a fegyverek, az Alföldön és az ország nagyobbik részén már megkezdődött a történelmi igazságszolgáltatás, a földreform. Megmozdultak azok a demokratikus és forradalmi erők, akik még a tavasz folyamán igyekeztek végrehajtani a nagy feladatot. A földreform nemcsak a parasztság ügye volt, hanem a megváltozott társadalom egésze résztvett benne. A tanítókra, tanárokra is fontos szerepet rótt a Debreceni Tankerületi Főigazgatóság 1945. március 31-i rendelkezése: „Évszázadokra visszanyúló küzdelem után a magyar föld végre egyedül jogosult birtokosának, a magyar népnek kezére jutott. Ennek a történelmi eseménynek a jelentősége szinte beláthatatlan és most még jóformán föl sem fogható, milyen hatása lesz a nemzet életében. Annyi azonban bizonyos, hogy a demokratikus szellemű új Magyarország felépítésének, a magyar nép felemelkedésének és a szociális kiegyenlítődésnek a sikeres földreform az alapja. Annak ellenére, hogy a magyar nép jövendő sorsát meghatározó és eldöntő eseményekről van szó, mégis olyan jelenségek mutatkoznak, hogy az eddigi félrevezetett, kihasznált, kiuzsorázott és az emberi érzéseiben és méltóságában megalázott népünk sok helyen tartózkodik, idegenkedik immár törvényesen biztosított igényeinek érvényesítésétől ... Nekünk kell sürgősen felvilágosítani népünket, hogy övé az a magyar föld, ő harcolt, ő verejtékezett meg érte, és egyedül ő tudja megművelni két keze munkájával. Meg kell szabadítani népünket az úri Magyarország elnyomásának évszázados béklyóitól, tehát fel kell világosítani, hogy új helyzete megváltozhatatlan, kialakuló rendjét semmi veszély nem fenyegeti, s amit most birtokába vesz, amibe munkát fektetett, az örökre és visszavonhatatlanul jogos tulajdona marad. A magyar 409