Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Ezt a puritán felfogását voltak, akik rossz néven vették, s rosszalták, hogy Jászberénynek kevés haszna van Apponyi képviselőségéből. Egy kisebb csoport 1910-ben Gyalog János parasztember mellé állt, köztük gimnáziumi tanárok is: „Karády Győző, Hajtai Ferenc és Varjas Sándor" - olvasható a berényi gimnázium 1966-1967-es évkönyvében, az öregdiákok emlékezéseiben. Karády Győző választási rigmusokat is írt Apponyi ellen, s Gyalog János mellett: ,, Terebélyes tölgyfa áll 28 éve, Szól a gazda, tán kivágni kéne" Egy másik: ,,Gyalog János a követünk, Nagyorrú gróf nem kell nekünk, Éljen a haza!" A választási rigmusok szótagszámából és ritmusából ki lehet következtetni, hogy a Kossuth-nóta dallamára íródott. S ez is mutatta '48-as ihletettségét. Apponyi Albert választási esélyeit ez a helyi megmozdulás nem tudta megingatni. Szerencséjére is a városnak, mint alább látni fogjuk. 1920. január 5-én Apponyi Albert Párizsba utazik a magyar békeküldöttség vezetőjeként. Erre a posztra alkalmassá tette nagy nyelvtudása is, hiszen a béketárgyaláson használt mindegyik világnyelven egyaránt kiválóan tudott szólani. Március 17-én Párizsból írt levelét olvassák fel a parlamentben, melyben - a szélsőjobboldali képviselők nagy megbotránkozására - a fehérterror megfékezésére szólítja fel a nemzetgyűlést. A trianoni békeszerződés - Apponyi ékesszólása ellenére is - tragikus következménnyel járt, terület- és népességveszteségei ma is meghatározóak. Jászberény azonban - amikor a pozsonyi egyetem Pécsre települt, a kolozsvári egyetem pedig Szegedre költözött - a Máramarosszigetről áttelepült tanítóképzőhöz jutott. Nem kis része volt ebben Apponyi Albertnek, a régi, és Klebelsberg Kunónak, az új vallásés közoktatásügyi miniszternek. S az utóbbinak nagy szerepe volt a Vasút utcán megvalósult monumentális tanítóképző masszív épületének létrejöttében. Talán ez is eszébe jutott az iskolahálózat és a tudományos élet nagy reformerének, amikor Apponyi képviselőségének fél évszázados jubileumán személyesen is megtisztelte nagy elődjét. Szolnoki Közélet VIII. évf. 4. szám 1988. december 24-27. p. ill. Kner Izidor gyomai nyomdász és Szolnok - Ismeretlen adalékok Szolnok város életéből írtunk már arról, hogy Kner Izidor, a magyar nyomdaipar egyik kiváló művelője inasévei egy részét könyvkötőinasként Szolnokon töltötte a mai Tünde Cukrászda melletti egykori műhelybea „Félévszázad mesgyéjén" című önéletírásában számol be arról, hogy Pettenkofen művészi folyóiratait is kötötték, és ő liferálta azokat a nagy művész Vártemplom melletti műtermében. Kner Izidor: „Szolnok közelmúltjábór című írását - amelyet másolatban közlünk - 1932-ben adta közre Szabó Barna neves 346