Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

mondgyák kentek oda haza az többi lakosoknak, hogy mig egy csepp vér lesz bennek az Urbáriumtól el ne állyonak, mert ha most el állónak Török-Szent Miklósbul semmi sem lészen, és csak mi meg szabadulhassunk ne féllyenek, mert ezen dologgal fel nem hagyunk, addig is utánna járjanak, Instantiát írassonak, és küldgyék fel Eő Fölségéhez. Hevesi Tót János Fijátul Jánostól pedig az úton hallotta, hogy az többieket kérdezte, hogy mit bíztak rátok az öregek, mellyre azt felelték, hogy arra kérlek bennünket, hogy az Urbáiiumtul el ne állyunk, és az Lakosoknak is ide haza meg mondgyuk, ezen szóra Tót János azt felelte, hogy engemet is arra kért az Atyám, és tévők is legyünk, ezen dolgot pedig beszéllette az Fatens (tanú) Kis Andrásnak az Hegyes Nevezetű Malomban, Dögey István Kovácsnak, Dögey Pálnak, Sipos Jánosnak, és Kálmán Jánosnak az Dögey Istvány Kovácsnak Műhellyében." Galsay Ferenc 32 éves „bizonyos dolga végett Instantiával fáradozván a Tekintetes Nemes Vármegyén Hevesi Tót Jánossal, Csikós Nagy Mihállyal. Karakas István Fijával és Vas Ferenczel edgyütt utazott, és ő is Társaságnak okáért be menvén a Temlecztartó házába le tett Hite után vallya, hogy nem egy, sem kettő, hímem mindnyájan azt mondották, hogy hallyák kentek az Urbáriumtól el ne állyonak Kentek, és oda haza is hírré tegyék a Közönséges Népnek, mert ha most el állónak, soha boldogulása nem lészen Török Szent Miklósnak, és nevezetessen Hőgye Janóstul azt hallotta, hogy meg szabadulván csak egy napot fog pihenni, ismét ő Fölségihez mengyen Instátiával, addig is ez iránt munkások legyenek, titokban dolgozzanak, mert ha mi meg Szabadulunk, ezen dologgal soha is fel nem hagyunk..." „... a kívánt tsendesség heljreállítódjék" A mozgalom jelentőségére utal, hogy Heves vármegye 1819. dec. 19-én „Egerben tartatott Urbarialis Törvényszéke" még mindig a törökszentmiklósi lázongás ügyével foglalkozik. Retsky László főszolgabíró bemutatja a Kir. Helytartótanács rendeletére „T. Sz. Miklós Városában tartatott Úri Széknek Jegyző Könyvét, az Urbarialis Perrel egyetemben ... Egyszersmind Török Sz. Miklós Városi Bírájának e foljó Hónap másodikán kőit Levelét, meljből világos; hogy a Békétlenek, titkos gyűléseiket foljtatva tartják, és noha a Földes Uraság a maga károsításával is, a Lakosokkal némefj részben nagy kímélettel bánt; mindazonáltal némelj békétlenek, a közt tsendességet megháborítani igyekeznek; a Törvény Szék eleiben terjeszti olj végből, hogy a Ttes Törvényszék olj hathatós rendelkezéseket méltóztasson tétetni, melyeknél fogva a lázzadás letsendesedjen, a titkos összejövetelek eloszlattassanak a Földes Uraság és a jobbágyok között fent forgó egyenetlenség elhárítódjon és a kívánt tsendesség heljreállítódjék..." Az Urbarialis Törvényszék jegyzőkönyvéből, amely rendeléseket hozott a lázongás elfojtására, az is kiviláglik, hogy némi eredményt tudott elemi a törökszentmiklósi jobbágyság a földesuraival szemben (ezt ugyan a szöveg a földesúr kegyességének tulajdonítja), s egyúttal értesülünk a mozgalom mindennapi harcairól s a benne résztvevők elszántságáról is. „Ezen Hivatalos Tudósításból és ahoz mellékelt T. Sz. Miklós Városa Bírájának Leveléből kijővén az, hogy a köz tsendességnek megháborítására nézve némelj T. Sz. Miklósi békéteknek minden utakat elkövetni igyekeznek, titkos gyülekezeteket foljton-foljvást tartanak, az ügyefogyott néptől, a képzelt nyereség ketsegtető színe alatt, pénzbeli öszveszedések tétetnek; ezen Hivatalos Tudósítást megtevő Fő Szolgabíró Úr, a Heljnek színére kimenvén, a fent érdeklett T. Sz. Miklósi lakosokat, a titkos öszvejövetelektől, a szegénységet terhelő és sikertelen pénzbeli öszveszedésektől és az békételen nyugtalanságoktól; úgy a költségek és sikertelen 277