Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

szecesszió változatossága, de van szeme az ipar nagyarányú fejlődésének érzékelésére és más városokkal történő egybevetésére is. De mivel éppen 1905-ben jár Szolnokon, amikor „...a muszka cároknak, szabadságunk eltipróinak a trónját megingatja a muszka forradalom", leírja, hogy nemcsak ez foglalkoztatja a város közvéleményét, hanem a belpolitikában is nagy volt a forrongás. A koalíciós ellenzék vezető pártja, a Füg- getlenségi Párt, kibuktatta a hatalomból Tisza Istvánt, és a király „darabont" kormányt nevezett ki. Szolnokról így tudósít: „...Bár a Függetlenségi Párt Szolnokon is sok hívet számlál... kétségtelenül bizonyíthatjuk, hogy a józanabb, az élet reálisabb követeléseit mérlegelő gondolkodás itt sokkal inkább otthon van, mint talán Cegléden vagy Kecskeméten. Ami azután a szolnoki lakosság széles rétegeiben meglepő, hogy itt számolni kell a többféle tagozódás és lemorzsolódás jövőbeli lehetőségeivel. A szociáldemokrácia, amely az államvasutak gépgyára körében - ahogy nekünk mondták - többszáz emberből álló, jól szervezett csoportot képez. Ez az iparosok és kisebb iparűzők fejében bizonyos zavart okoz és nem egyet közelebb visz a nehezen felfogható általános választójog kérdéséhez. Amit itt általában a szocialista agitáció legjobbjai a szellemileg legalacso- nyabban állók felvilágosítása és képzése terén végeznek, azt még a minden szociáldemokratikus tendenciák ellenzői sem tagadják..." Az 59. kép az egykori, fasorral szegélyezett Baross utca elejét mutatja a mögötte álló Balaton kávéházzal,

191 melynek emeleti helyiségei gyakran szolgáltak munkástalálkozók színhelyéül. A millennium körüli években, amikor már a város csatornázása és az utcák kövezése is előrehaladt, a város képviselő-testülete egyre többet foglalkozott az utcafásítással is. 1892 tavaszán elhatározzák a honvédszobor körüli térnek a feltöltését és sétatérré alakítását,

192 mivel a város belsejében a nagytemplom melletti befásított téren kívül nincs alkalmas üdülőhely. 1892 tavaszán a városi képviselő-testület városi kert felügyelőbizottságot választ - Tóth Mór királyi ügyész elnökletével -, s egyben elhatározzák a Zagyva-hídtól a Kossuth térig a mellékutcák fásítását. Olasz János bizottsági tagot bízták meg 5P. &ép. Az egykori „Balaton kávéház" épülete, melyben 1918-ban a KMP szolnoki szervezete megalakult. A 4-es főút kiegyenesítése miatt lebontották (Fotó: K. Gy.) ÍM. A Baross u. kiegyenesítésekor 1974-ben lebontották. Ua. mint a 176. szám, 1892. márc. 2. 267