Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

tósága. A búzaszállítmányok az ország minden vidékéről s a lisztszállítmányok a világ minden tája felé egyenesen irányíthatók." A mezőgazdasági ipar jelentős fejlődésének számított tehát a megépült Hungária Műmalom ötemeletes épülete, amely korszerű elektromos berendezéseivel az ország legnagyobb és legmodernebb malomüzemi létesítményének számított. A benne őrölt liszt olyan minőségű volt, hogy azzal a malom az 1900. évi Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t nyert. Sajnos ez a kiváló üzem csak 1905-ig működhetett, mert „lisztrobbanás áldozata lett". Ugyanis annyira finomra őrölte a lisztet, hogy a hagyományos szellőzésű malmoktól eltérően, telítődött benne a levegő a lisztpor milliónyi apró részeivel, s az így megnövekedett égési felülete oly gyors égést okozott, hogy valóságos robbanás ment végbe a zárt térben. Ezért az itteni vizsgálat tapasztalatai alapján rendelték el országosan, hogy a modern műmalmokat különlegesen erős szellőztető berendezésekkel kell ellátni. A déli iparterület alsó végén, közel a Tiszához épült fel 1894-96-ban a Megyei Kórház. Quittner Zsigmond műépítész tervei szerint építette Kocsis Lajos építész. Létesítését 1888-ban a vármegyei közgyűlés indította el azzal, hogy tervezetet dolgozott ki megyei kórház létesítésére. Szolnok város önkormányzata támogatásul 6 holdnyi telket és 10.000,- Ft-ot szavazott meg a nemes célra. A Nagyváros nyugati szélén jelölték ki építkezési területül a hat holdat, viszonylag nyugodt és csendes helyea Az egészségügyi kormányzat és a megye a tervezés megindulása után mégis úgy döntött, hogy csatornázási okokból a Tiszához közelebb építkeznek. Ezért a város 4000- Ft-ért visszavásárolta a saját telkét, s a jelzett összegéit vette meg az új építési területet. Megkezdődhetett tehát a két nagyobb és három kisebb épületből álló kórház építése, amely 1896-ban nyitotta meg kapuit 100 ággyal, modern berendezésekkel. Nagy szenzációnak számított az is, hogy villamos világítása volt, s a termek légfűtésre voltak berendezve. A város által kórháznak szánt 6 holdnyi telek nem sokáig maradt üresen, mert 1891-ben a katonai kincstárral egyezett meg a városi önkormányzat egy katonai laktanya megépítésében, amelyhez a városnak a katonai kincstár 12.000 Ft bérleti díjat fog évenként fizetni. Az építéshez a város 320.000 Ft kölcsönt vett fel 50 évre, kamat- és tőketörlesztéssel. A kiírt versenypályázatot Sonkup Adolf kassai műépítész 51. kép. Az egykori Molnár utca (ma Szapáry utca) a század eleji szecessziós épületekkel. Jobb szélén a HNF megyei bizottság székháza 256