Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

néhány figyelemre méltó, mint például a ,,Maurus úr iskolája" (1975; rendező M. MIKI VER), a „Jóslás székfűvirágból" (1977; rendezők: P. URBLA—T. TAHVEL—P. SIMM), a „Téli szünidő" (1978; rendező A. KRUUSEMENT), a „Körboja gazdája" (1979; rendező: L. LAIUS), illetve egy fiatal rendező: K. KOMISSAROV munkái, az 1972-es, SMUUL-színdarabból forgatott filmje a „Kihnu Jönn" és első, figyelmet keltő bemutatkozása, az 1971-es „Valge Laev . Utóbbi egy század eleji legendán alapul, amely szerint az évszázados elnyomásban élt észt nép a tenger felől érkező „fehér hajó -tói („Valge laev=fehér hajó") várta a szabadulást. Ezt a gondolatot használták fel a film készítői, hogy azokról az észt fiatalokról szóljanak, akik „fehér hajóval" vágyódnak az Északitenger ellenkező partjai után. A történet néhány fiatalról szól, akik véletlen gyilkosságba keveredve átszöknek Svédországba, ahol törvényszerűen el kell bukniok a svédországi észt emigrádió marionettfiguráinak számukra idegen közegében.

215 A „Tallinnfilm" 1955 és 1978 között 60 normál méretű és 9 keskeny játékfilmet készített, vagyis évente átlagosan hármat, amelyeket átlagosan 40—60 ezer közötti tallinni lakos, Észtország-szerte pedig 100—200 ezer fő tekintett meg. Valamennyi „Tallinnfim" produkció bekerült az össz-szövetségi forgalmazásba, s ez azt jelentette, hogy a nézők összlétszáma 3—8 milliónyi volt. Bár játékfilmgyártás szempontjából az észt filmesek 1955 óta önállóak, a baráti stúdiókkal továbbra is fenntartották kapcsolataikat. Nemcsak a leningrádi és moszkvai filmközpontokkal, hanem elsősorban a balti köztársaságokéval, valamint a moldvai és belorusz filmesekkel, akikkel 1965 óta minden esztendőben közösen forgatnak kísérleti filmeket a tallinni óvárosban. Csupán Tallinnban 11 filmszínház forgalmazza az észt filmeket, melyek közül a legrégibb a „Pioneer" (1911-ben nyitották „Royal-Bio" néven) és az „Oktoober" (szintén régi, 1917-es alapítású, első neve „Passzázs" volt). A legnagyobb és legkorszerűbb filmszínház a „Kosmos", melyet 1963-ban helyeztek üzembe 1015 férőhellyel. A filmszínházak látogatottsági adatai Év Mozik száma Nézőszám milliókban 1939 56 7,0 1945 64 4,5 1955 253 16,2 1965 514 22,6 1970 514 23,0 1975 609 20,9 1979 589 23,0 215 EGRI Mária—SZABÓ István: Tallinni esték. In: Múzeumi Levelek, 19. (szerk.: dr. Szabó László—Zádor Béla), Szolnok, 1974. 7. p. 216 Sovjetskaâ Estonia ... i. m. 1979. 326. p. 175